92619. lajstromszámú szabadalom • Változtatható áttételű nagy nyomású hydraulikus közlőmű

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92619. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Változtatható áttételű nagynyomású hydraulikus közlőmű. Vágó Pál főmérnök Budapest és Braren Konrád főmérnök München. A bejelentés napja 1925. évi február hó 28-ika. A találmány változtatható áttételű hydraulikus közlőműre vonatkozik, melynél a primárrészt alkotó szivattyút a szekundárrészt alkotó folyadékmótorral egy-5 egy szívó- és nyomóvezeték kapcsolja össze. A találmány szerint a közlőműnek úgy primar- mint szekundárrészét egy-egy közös szívó- és nyomóvezetékre dolgozó, 10 hengeres dugattyús elemek aggregatuma gyanánt képezzük ki és az áttételt úgy a primar- mint szekundárrészben, állandó löket mellett, külön-külön vagy együttesen, a töltés változtatásával szabályozzuk. 15 A találmány jobb megértésére a következőket kell előrebocsátanunk. A folyadéksurlódás tudvalevőleg a nyomástól független, de az áramlási sebesség négyzetével és a nedvesített felülettel ará-20 nyosan nő. Minthogy az átvitt hydraulikai munkateljesítmény a nyomásesésnek és az időegységben átáramló folyadék térfogatának szorzatával arányos, nyilvánvaló, hogy az alkalmazott folyadék-25 nyomás növelésével az áramlási sebességet és ezzel együtt a hydrodynamikai veszteségeket is tetszés szerint csökkenthetjük és egyidejűleg a gépméretek (cső-, dugattyú- és szelepkeresztmetszetek) tete-30 mes redukcióját is elérhetjük. Az előadottak figyelembevételével kívánatos a folyadéknyomásnak a szilárdságtani szempontból megengedhető maximumig való növelése. Egyszerű számítás 35 arról győz meg, hogy kb. 400 atm. az a felső határ, ameddig a gépméretek csökkentése szempontjából a nyomást növelni célszerű. 400 atm. nyomáshatáron felül ugyanis a cső- és hengerfalvastagság már a bel világnak %-é t túllépi, miért is e ha- 40 táron felül a falvastagság és csőkötések méretnövekedéséből előálló súlytöbblet a további nyomásnövekmény előnyeit kérdésessé teszi. A nyomásnöveléssel elérhető hydrauli- 45 kai előnyöket azonban csak oly gépszerkezettel lehet biztosítani, mely a résveszteségek szempontjából teljesen üzembiztos. Gyakorlati tény, hogy különösen viskózus folyadékok, pl. a gépolaj, az emlí- 50 tett nyomáshatárig Vwo mm. pontossággal összeköszörült dugattyúkkal, vagy egyéb forgásfelületekkel teljesen megbízhatóan eltömíthetők, ha a tömítő gépelemek oly csekély méretűek, hogy a hőtágu- 55 lás a résveszteségek szempontjából megengedhető toleranciát nem befolyásolja. Nagyobb méretű forgásfelületek tömítésére azonban már nem célszerű ú. n. statikailag határozatlan, azaz tisztán az ösz- 60 szemunkálás pontosságán alapuló tömítést alkalmazni; ily esetekben rugósan felfekvő tömítőgyűrűk, esetleg bőrkarmantyúk bizonyulnak célszerűnek, melyeknek lehető kiküszöbölésére törekszünk. 65 Forgásfelületekből álló gépelemek pl. hengeralakú dugattyúk tehát úgy kis, mint nagy méretekben, pontosan tömíthetők. Nem úgy a téglányszelvényű, ú. n. forgódugattyúk, melyeknek alkalmazha- 70 tósága a nyomás tekintetében korlátozott, miután ezek a dugattyúk az elkerülhetetlen résveszteségek miatt, legföljebb 20 atm. nyomáshatárig alkalmazhatók. A jelen találmány már most a folya- 75 déknyomás lehető növelését célozza, anél-