92611. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világító cső

Megjelent 193Ö. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS « 92611. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos világító cső. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1926. évi január hó 30-ika. Kémetországi elsőbbsége 1925. évi február hó 4-ike. A találmány oly elektromos világítócsövekre vonatkozik, melyek nappali fényhez hasonló hatás elérése céljából szénsavval vannak töltve. Hogy ily csöveknél a gáz-5 töltés gyors elhasználódása következtében beálló keménnyé válást elkerüljük, többnyire külön hozzáépített táplálószelep segélyével folytonosan szénsavat utánpótlunk. Javasolták azonkívül azt is, hogy a gáz-, 10 illetve szénsav utánszállítást a csövek vagy az elektródák üreges tereibe bevezetett bikarbonáttal eszközöljük, amely, mihelyt a nyomás a csőben alászáll, az ekkor növekedő áramerősség és hőmérséklet által 15 szénsav szabaddá válása mellett elbontatik. A gázszállítás ezen módjánál azonban az a hátrány mutatkozik, hogy a bikarbonát bomlásánál nemcsak szénsav, hanem vízgőz is felszabadul, mely úgy 20 a cső gazdaságos voltát rosszabbítja, valamint a kisugárzott fény színét is hátrányosan befolyásolja. Ezen hátrány elkerülése céljából tehát, amennyiben bikarbonátot vezettünk a csőbe, mindenkor arra is kény-25 szerültünk, hogy ezen bikarbonáton kívül alkalmas szárítószereket is, például báriumoxidot és kálciumoxidot bevezessünk a csőbe, mely anyagok a nedvességet, ill. a vízgőzt lekötik A szárító anyagok ezen 30 hozzájáruló bevitele ezenkívül még azért is szükséges volt, mivel a cső bekapcsolásánál a vízgőz jelenléte szénsavcsökkentés mellett a bikarbonát visszaképződését elősegítené. A túlkevés szénsavat tartal-85 mazó cső azonban csak nehezen gyújtható újból meg. A találmány azt a feladatot tűzte ki, hogy a gáz- vagy szénsav utánpótlást egyszerűbb módon, nevezetesen hozzájáruló szárítószerek nélkül érjük el, mimellett 40 ennek dacára biztonságunk van arra, hogy a cső mindenkor könnyűséggel újból meggyújtható. A találmány értelmében ezen célból gázutánpótló anyagul magnéziumkarbonátot 45 alkalmazunk,, amely amellett önmagában ismeretes módon a cső tetszőleges helyén, célszerűen azonban, mint ízt ugyancsak javasolták, az elektródákon vagy ezeknek üreges tereiben helyeztetik el. A magné- 50 ziumkarbonát növekedő áramerősségnél és hőmérsékletnél szénsavvá és magnéziumoxiddá bomlik szét, amelyek közönséges hőmérsékletnél nem egyesülnek újból. Míg a szabaddá váló szénsav a cső szénsavtar- 55 talmát egészíti ki, a magnéziumoxid tökéletesen közömbös, a kisülést semmikép sem befolyásoló száraz anyagot képez. Magnéziumkarbonát helyett más, ugyanoly hőmérséklet mellett azonos nagyságú 60 bomlási nyomással bíró rokon karbonátok, így berylliumkarbonát, kalciumkarbonát, dolomit is alkalmazást találhatnak. A. magnéziumkarbonátnak ily rokon karbonátokkal való keverékei vagy vegyületei 65 is alkalmazhatók a csőbe beviendő gázutánpótló anyagok gyanánt. Szabadalmi igények: 1. Elektromos világítócső szénsavtöltéssel és üzem közben gázt utánpótló anyag- 70 gal, mely a csőben és pedig célszerűen az elektródán vagy ennek üreges tereiben van elhelyezve, azáltal jellemezve, hogy a gázutánpótló anyag magnézium-