92576. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hegesztő gép, melynél a hegesztő fényívvel párhuzamosan segédellenállást tartalmazó vezeték van elrendezve mely a hegesztő ivvel váltakozva be- és kikapcsoltatik

Megjelent 193Q. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93576. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Elektromos hegesztő gép, melynél a hegesztő fényívvel párhuzamosan segédellenállást tartalmazó vezeték van elrendezve, mely a hegesztő fényívvel váltakozva be- és kikapcsoltatik. Harms & Company Amsterdam. A bejelentés napja 1925. évi december hó 19-ike. Hollandiai elsőbbsége 1924. évi december hó 20-ika. A találmány elektromos hegesztő gépre vonatkozik, melynél a hegesztő fényívvel párhuzamosam segéd ellenállást tartal­mazó vezeték vam elrendezve, mely a he-5 gesztő fényíwel váltakozva be- és kikap­csoltatik. Ilyen gépet ismertet pl. az 1910. évi 12724. sz. brit szabadalom. A segéd­ellemállást tartalmazó vezetéknek nyitása és zárása ott elektromágnes hatása alatt 10 történik, melynek tekercsén a hegesztő áram folyik keresztül. Ha ezt az elek­tromágnest, a hegesztéskor gerjesztjük, nyitja az említett vezetéket. Ha elszakad a fényív, ajkkor a mágnest ekercs árám-15 mentes lesz, a mágnesmag, önsúlya foly­tán, leesik és ezzel a segédellenállás újból bekapcsolódik. A találmány szintén a segédellenállás önműködő be- és kikapcsol ód ását célozza, 20 azonban ezt a célt más, előnyösebb úton éri el. A találmánynak megfelelő gépnél ugyanis a segédellenállást tartalmazó ve­zeték zárását nem olyan, aránylag durva 25 eszköz vezérli, mint amilyen a fényív áramkörének megnyitása, hanem a he­gesztés közben megváltozó feszültség. A segédvezeték kapcsolójára ható elektro­mágnes tekercse tehát itt nem a hegesztő 30 áramkörben fekszik, hanem végeivel ama feszültségekhez van kapcsolva, melyek a fényív két oldalán uralkodnak. Ezzel lé­nyeges előnyöket érünk el. Először is a se­gédei lemállást tartalmazó vezeték zárása 35 az elektromágnes gerjesztésekor történik, ennek folytán tehát nagyobb biztonság­gal, mint az isimért készüléknél, ahol ez a vezeték, épen ellenkezőleg a mágnes áram­mentessé válásakor záródik a mágnesmag súlya alatt. Második előny az, hogy a 40 mágmeistekerosem nem folynak az erős he­gesztő árannok keresztül, hanem csak olyan áramok, melyeknek erőssége tet­szőlegesen szabályozható. A legfontosabb előnyt azonban a találmány ama fogana- 45 tosítási alakjánál érjük el, melynél a fe­szültségi elektromágnes már működésibe jön, mielőtt még elszakadna a fényív és ezzel a feszültség hirtelen erősen növeke­dik. Ekkor azután azt a körülményt hasz- 50 nősítjük, hogy a hegesztés közben a fe­szültség a változó fónyívhosszúságnak felel meg, kivéve természetesen az olyan gépeket, melyek arra vannak berendezve, hogy állandó feszültséget tartsanak fenn. 55 A feszültségi tekercs már most úgy ké­pezhető ki, hogy a segédellenállással ellá­tott vezetéket abban a pillanatban zárja, melyben ia fényív bizonyos hosszúságot és ennek folytán a feszültség bizonyos érté- 60 ket meghalad. Ezen feltételek mellett ki vam zárva, hogy a gép túl hosszú, kevésbé jól működő fényíwel dolgozzék, minthogy a segédellenállás bekapcsolódása folytán, a fényív rögtön elszakad. _ 65 A rajz 1—5. ábrái a találmány néhány foganatosítási példáját ábrázolják. Az elektromos áramforrás (l)-nél van az áramot a (4) hegesztési helyhez vezető (2) és (3) vezetékhez kapcsolva. A (4) 70 fényívvel párhuzamosan a (6) segédelleii­állással és a (7, 8) kontaktusokkal ellátott (5) vezeték van kapcsolva, mely kontak­tusok, a (9) híd segélyével, egymással ösz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom