92571. lajstromszámú szabadalom • Nadrágvasaló

3Iegjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92571. SZÁM. — l/a. OSZTÁLY. Nadrágvasaló. Grossmann Márton kereskedő Csenger. A bejelentés napja 1926. évi január hó 26-ika. A találmány préselő sínpárokból álló nadrágvasalókra vonatkozik és főjellemzője, hogy a sínek, hosszukban, két, ill. több részre vannak osztva és a részeket 5 keresztirányú csapra járó csuklópántok tartják össze egymással. Ez elrendezésnek az az előnye van, hogy mialatt a sínpárok egyik része préselő állásban van vagy már présel is, azalatt a másik rész — a 10 fotográfiai másolókészülékekére emlékeztető módon — felnyitható és ellenőrizhető, sőt a nadrág, sínrészről-sínrészre, különkülön be is igazítható. További előny, hogy üzemen kívül, az új nadrágvasaló 15 összehajtogatható úgy, hogy kis helyen is elfér. A találmányt egyébként az idetartozó rajzok nyomán írjuk le közelebbről, melyek néhány kiviteli példát vázlatosan 20 tüntetnek fel. Az 1. ábra az új nadrágvasaló élnézete és a 2. ábra ugyanannak oldalnézete. A 3. ábra excenteres szorítókengyel oldalnézete. A 25 4. ábra ugyanez, excenter nélkül. Az 5. ábra excenteres szorítókengyel hátulnézete és a 6. ábra ugyanennek alaprajza. A 7. ábra hármas szorítókengyel alap-30 rajza. A 8—10. ábra sínpárok kengyelbordás részének élnézete, három különböző állásban. Az 1. és 2. ábra szerint az (1) nadrág élei 35 (2) sínek közé vannak befogva, amiket a (3) csuklópántok osztanak ketté. A sínek anyaga tetszőleges lehet. Legcélszerűbbek a fémsínek, pl. aluminiumsínek, mert ezek munkafelülete tükörsimára csiszolható, továbbá, mert a fém hideggel, meleggel, 40 nedvességgel szemben érzéketlen és szükség esetén hevíthető és gőzölhető is. Azt is megtehetjük, hogy a sínek munkafelületét, önmagában ismeretes módon, nemezbéléssel borítjuk, ami szivacsszerűen ned- í5 vesíthető. A (2) síneket a (4) kézicsavarokra járó, ( U-alakú (5) kengyelek szorítják össze egymással. Az 1. ábrabeli, jobboldali (2) sín alsó részét (6) kengyelhornyok kereszte- 50 zik, amik az (5) kengyelek helyét szabják * meg és amazokat eiforgás ellen rögzítik. Kengyelhornyokon kívül (7) kengyelbordákat (8. ábra) is alkalmazhatunk, amik lépcsőszerűen kiemelkednek a sínek 55 külsejének síkjából. Ha az egymással szembeeső (7) kengyelbordákat, a (2) sínek hosszában, egymáshoz képest, eltoljuk, altkor állandó kengyelhézag mellett más és más sínhézagot nyerünk. A 8—9. ábra 60 egy-egy (7) kengyelborda eltolásából három különböző (8) nyílást mutat, ahova különböző vastagságú, ill. számú nadrág fér be. A (9) eredményvonal jelzi a szorítókengyel mindenkori helyét. A szorító- 65 kengyel a csupasz (2) sínt is foghatja és a 9. és 10. ábra is úgy van megrajzolva, hogy a kengyellel átölelendő távolság mindegyik esetben pontosan ugyanakkora, mint a 8. ábrában, noha a (8) nad- 70 rágfogó hézag nyílása más és más. A kengyelek szorítása csavarral, ékkel vagy tetszőleges más módon történhetik. A legegyszerűbb és legkönnyebb kezelést a 3—6. ábrából látható megoldás adja, 75 ahol az (5) kengyel (10) csapja körül a (11) fogantyúval ellátott (12) excenter jár. A kengyelszorító hézaga, természetesen, a