92556. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kazánok táplálására

>1 eg.j' lent 1930. évi április lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92556. SZÁM. — Ve 2. OSZTÁLY. Berendezés kazántelepek táplálására. Siemeiis-Seliuckert-Werke G. m. b. H. Berlin-Siemeusstadt. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 3-ika. Ha kazánokat akként táplálunk elő­melegített vízzel, hogy a vizet először egv füstgázélőmelegítővel, majd fölös gőzzel melegítjük elő, akkor két melegvíztárolóra 5 van szükségünk, t. i. egyre a füstgázelőmele­gítő mögött és egyre a gőzellőmelegítő mö­gött. Ezen elrendezésre azért van szüksé­günk, mert a vizet a füstgázelőmelegítőn állandóan és egyenletesen, a gőzelőmelegí-10 tőn azonban csak oly mértékben vezetjük át, aminőben fűtőgőz egyáltalán rendelke­zésre áll. Emellett a kazánt nagy meg­közelítéssel egyenletesen kell táplálnunk. Ehhez járul, hogy ugyanazon gőzmennyi-15 ség kondenzálásakor nagyobb vízmennyi­ség kell azon esetben, ha a vizet már elő­melegítettük, mert hiszen vízzel több gőzt csapathatunk le, mint meleggel. Ha tehát úgy füstgázélőmelegítést, mint gőzelőmele-20 gítést is alkalmazunk, úgy a gőzzel elő­melegített víz részére szerkesztett tárolót nagyobbra kell méreteznünk, mint az eset­ben, ha füstgázelőmelegítés nélkül dolgoz­nánk. E hátrány kiküszöbölése céljából a je­len találmány értelmében egy oly beren­dezést képeztünk ki, amelynél a tápvíz egy részét füstelőmelegítőn, egy másik ré­szét gőzelőmelegítőn vezetjük át. A rajz a találmány tárgyának példakénti kiviteli alakjait mutatja. Az 1. ábrában (1) a kazán, amelynek (3) tápvizét a (11) és (21) szivattyúk szál­lítják és pedig a (11) szivattyú a (12) 35 füstgázelőmelegítőn át az (1) kazánba, a (21) szivattyú pedig a (22) gőzelőmelegítőn át a (23) melegvíztárolóba, majd innét a (24) szivattyú az (1) kazánba. Ha a (4) fogyasztóhelyen kevés gőzre 40 van szükség, úgy az (5) vezetékben a nyo-25 80 más növekedik. E nyomás következlében a (6) szelep kinyilik és a fölös gőz a (22) gőzelőmelegítőbe áramlik. Egyidejűleg a (21) szivattyút is az (5) vezetékben ural­kodó gőznyomás függvényében szabályoz- 45 hatjuk, úgyhogy a (22) előmelegítő a vi­zet mindig állandó hőfokra melegíti, mi­után ugyanazon vízmennyiséghez mindig ugyanazon gőzmennyiséget vezetjük. A (23) tároló töltése tehát egyenetlen, vi- 50 szont az el vételezés a (24) szivattyú által egyenletes, amennyiben ezen szivattyú a vizel állandóan ugyanazon sebességgel szállítja az (1) kazánba. A 2. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál 55 a hivatkozási számok ugyanazon részeket jelölik, mint az első ábrában. Az előbbi ábrával szemben a jelen esetben (1) egy kazán, vagy kazáncsoport, amelyet a (12) füstgázelőmelegítőn át, (2) pedig egy má- 60 sík kazán, vagy kazáncsoport, amelyet a (22) gőzelőmelegítőn át táplálunk. A két tápvezetéket az ábrában szaggatott vonallal feltüntetett (7) vezetékkel köthetjük össze. A találmány szerinti berendezésénél a 65 tápvíznek csupán egy részét vezetjük át a füstgázelőmelegítőn. Következőleg ez a vízmennyiség lassabban áramlik és na­nagyobb mértékben melegedik föl, mintha az egész tápvizet ezen az úton vezetnők. 70 Az átáramló víz mennyiségét akként kell beszabályoznunk, hogy a víz ne meleged­jék fel a kazánban uralkodó forrpont hő­mérséklet fölé. Ez a beszabályozás a talál­mány szerinti elrendezésnél igen egyszerű, 75 mert a kazántelepet egyenletesen fűtjük és a (11) szivattyú egyenletesen szállít. A (11) szivattyút azonban biztonság okáért a tápvíz azon hőmérsékletének függvényé­ben is szabályozhatjuk, amellyel az a (12) 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom