92474. lajstromszámú szabadalom • Üvegbúra villamos izzólámpákhoz vagy kisütési edényekhez és eljárás ennek előállítasára

Megjelent 19HO. évi május lió 229-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS ÍJ2474. SZÁM. — VII/li. OSZTÁLY. Üvegbura villamos izzólámpákhoz vagy kisütési edényekhez, és eljárás ezek előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági ll.-T, Újpest. A bejelentés napja 1925. évi november hó 30-ika. Az izzótestet, illetve az elektródákat tartó üvegtalpaknak villamos izzólámpák vagy kisütési csövek iivegbúrájába való beforrasztása rendszerint úgy történik, hogy az 5 elektródákkal, illetve az izzószál tartóállványával felszerelt tányéros talpat és az üvegbúrát függőleges helyzetben és koaxiálisán oly módon helyezik a beforrasztógépre, hogy a buranyaknak az a része, 10 melyen a beforrasztásiiak be kell következnie, a talp tányéros szélével egy magasságba kerüljön; ezután a buranyakat ebben a zónában fúvólángokkal hevítik. A hevítés egyenletességének az egész beolvasztási öv-15 ben való biztosítása céljából beforraszlás közben vagy a burának és a talpnak, vagy a fúvólángoknak a közös tengely körül forogniok kell. A nyaknak a beforrasztási övön túli részét az üveg kellő meglágyu-20 lása után ki kell húzni; ezt vagy mechanikai behatással viszik véghez, vagy azáltal érik el, hogy a buranyakat nem támasztják alá, úgyhogy ennek a meglágyult övön aluli része saját súlyánál fogva le-25 süllyed. Eközben kapilláris hálás és a fúvólángok nyomása következtében a buranyaknak ezen része mindaddig szűkül, amíg a nyakat alkotó üveg a tányértalppal köröskörül érintkezésbe nem jut, úgyhogy 30 ezzel összeolvad. Ezután mechanikai úton vagy légnyomással, esetleg pusztán a fúvó^ lángok behatásának segítségével eltávolítják a fölös nyakrészt és rövid ideig tartó további hevítéssel tökéletesítik az össze-35 olvadást, amikor is az összeolvadás helye bizonyos fokig kisimul. A buranyak ezen része a beforrasztás után megközelítőleg csonkakúpalakú (1. ábra) és az összeolvadás helyén forradásszerű vastagodás mutatkozik rajta. 40 A még" meg nem szilárdult buranyakat oly módon szokták formálni,hogy az összeolvadás helyén túlságosan éles hajlás ne lépjen fel, amit megfelelő sablon alkalmazásával és légáramnak a bura kiszivaty- 45 tyúzására szolgáló csövecskén át való egyidejű befúvasával érnek el. (Ezt az ú. n. «csövelő csövet» újabban szintén a lámpatalpban helyezik el.) A levegőbefúvás következtében az összeolvadás tartóssága nő- 50 vekszik. Bármelyiket is alkalmazzuk az eddig ismert eljárások közül, az egybeolvadás okozta forradás, a buranyak és talp közötti gyűrűalakű áfíhenet, melyet ennek 55 a helynek kismértékű megvastagodása tesz jellegzetessé, mindig a hjiranyak ezen részének, a «fej»-nek pontosan a szélére kerül. Az egybeolvadás okozta forradásnak ez a helyzete azonban különböző okoknál 60 fogva igen kedvezőtlen és ez magyarázza meg a bura ezen helyén gyakran fellépő ú. n. «fejrepedések»-et. Ennek magyarázatául szolgáljanak a következők; az összeolvadás helye rendkívül éles hajlásbanfek- 65 szik; a gyártás későbbi folyamán pedig a szivattyúgépen, ahol a burát kívülről gázlángokkal újra felmelegítik, éppen ezen a helyen igen nagy hőmérsékleti különbségek állanak elő annak következtében, 70 hogy a bura üvegét a lángokkal közvetlenül hevítik és így gyorsan melegszik, ellenben a talp csak vezetett és sugárzott meleget kap és így lassan melegszik. A találmány tárgyát oly üvegburák te- 75 szik, amelyeknél a forradási hely nem a fej szélén van, hanem ettől bizonyos távol-