92412. lajstromszámú szabadalom • Cipőalaktartó

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92412. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Cipőalaktartó. Dr. Rosti József oki. vegyészmérnök Pápa. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 10-ike. A találmány tárgya oly cipőalaktartó (feszítősámfa), melyen aj mellső sámfarész és a sarokrész excenterhatás által végzik a feszítést. A találmány érteimébein a 5 sarokrész valamely kerekded alakkal bír, pl. henger, végein lekerekített kúp, ellipszoid vagy hasonló, mely excentrikusan beépített csap által, a csapot gyűrűsem körülfogó összekötőszerv révén, forgatás 10 alkalmával a mellső sámfarészt feszíti. A mellső és sarokrészt összekötő szerv, célszerűen rugalmas kengyel, a csapot egy nem egészen zárt gyűrűvel fogja körül s azáltal, hogy a gyűrű nyitott, az 15 egyes részek könnyen szétszedhetők. A szóiszedhetősóg előnye, hogy az alaktartó, ha főrészeire szétbontjuk, pl. utzásnál, igen kevés helyet foglal el. Az összekötőszerv legegyszerűbb for-20 mája a kettős sodronykengyel, melynek kétoldalt kifelé hajlított vége rugalmasan illeszthető a mellső részbe. A mellékelt rajzon a találmánynak példaképeni kiviteli alakja látható. Az 25 1. ábra oldalnézet, a 2. ábra felülnézet az excentrikus csapná] metszett sarokrésszel, a 3. ábra a rugalmas kengyelt szemlélteti, a 30 4. ábra a sarokrészt külön, oldalnézetben mutatja és az 5. ábra egy kettéosztott sarokrészt mutat. Az ismert alakú, belül kivájt sámfaelő-85 rész (b)-nél kétoldalt befelé vastagítva van; e vastagításban belül (c) lyukak vannak az (f) kengyel végeinek befogadására kiképezve. A kengyel gyűrűalakú (a) részébe illeszkedik az (e) excnterrel bíró sarokrész vagy hátsó rész, melynek külső 40 alakja a cipő hátsó belalakjához siómul. A kengyel (o)-nál célszerűen kissé hajlítva van s ezáltal rugalmasabb. Az így leírt szerkezet az 1. és 2. ábra szerinti rövid állásban könnyű szerrel be- 45 tolható a cipőbe oly módon, hogy a sarokrész a cipő hátsó részéhez simul, első része pedig a talpon felfekszik. A cipő feszítése most a sarokrész forgatása által történik. A forgatás mértéke szerint a cipő a 50 kívánt mértékben feszíttetik. Az excentercsapnak a kengyelgyűrűhöz való simulása és a nyomás okozta felületsúrlódás folytán a sarokrész, bármily méretű forgatásakor is, az új állásiban meg- 55 marad. Kisebb vagy nagyobb méretű elforgatás által különböző hosszakkal nyúlik meg a szerkezet, minek folytán egy meghatározott nagyságú alaktartó több nagyságú cipőre is alkalmazható. Ezt az 60 alkalmazkodó képességet még fokozhatjuk az 1. ábrán szemléltetett kiképzés által, ahol egymás mögött több (c) lyuk van kiképezve, úgyhogy a kengyelvégek előrébb és hátrább is beakaszthatók az 65 alaktartó mellső részébe. Könnyebb forgatás céljából az alaktartó sarokrészémek markolatán (g) mélyedések vagy (gl) rovátkolások vannak kiképezve. A sarokrész alsó fele úgy van alakítva, 70 hogy a oipő sarokrészébe jól belefekszik. Az ismertetett alaktartó szétszedése céljából a kengyelt összenyomjuk és a mellső részből kikapcsoljuk, azután pedig kissé megnyitjuk és a gyűrűs részénél fogva az 75 exoenterről lehúzzuk. Hogy még kisebb térfoglalatúvá lehessen szétszedni, a sarokrészt középen szétbonthatóan is ki lehet