92370. lajstromszámú szabadalom • Zsebernyő

Megjelent 1930. évi május lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI IHRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93370. SZÁM. — Yl/b. OSZTÁLY. Zsebernyő. Medg-yesi Károly műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1926. évi április hó 10-ike. A bejelentés tárgya zsebernyő, vagyis oly ernyő, amely kis helyre összecsukható, és ilykép zsebben is hordható. A találmány szerinti zsebernyő különösen 5 egyszerű és gyors kezelési módja által tűnik ki, úgyhogy nyitása és csukása alig igényel több időt és fáradságot, mint egy közönséges ernyőnek nyitása vagy csukása. 10 A rajzon egyik példaképeni kiviteli alakja látható a találmánynak, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a nyitott ernyővázat mutatja a 15 bottal együtt függélyes hosszmetszetben, eltávolított ernyőburkolat mellett, a 2. ábra az összecsukott ernyővázat és ernyőbotot mutatja ugyancsak eltávolított ernyőburkolat mellett, nagyobb lép-20 tékben, a 3. ábra az ernyőbotvégnek részbeni függélyes metszetét, mutatja, a 4. ábra A—B vonala szerint, a 4. ábra a 3. ábrához tartozó részleges fe-25 lü'lnézet az ernyőbotvég eltávolítása mellett, az 5—6. ábrák az 1. ábrához tartozó részleteket mutatnak nagyobb léptékben, a 7—8. ábrák kétféle közbeeső helyzetét 80 mutatják az ernyőváznak a teljesen nyitott és teljesen csukott állapotok között, a 9—14. ábrák részleteket mutatnak, mimellett a 9. ábra metszet a 12. ábra C—D vonala szerint, a 13. ábra metszet a 12. 35 ábra G—H vonala szerint (mindkét metszet nagyobb léptékben van), a 11. ábra pedig a 10. ábrához tartozó részleges oldalnézet. Az ernyőnek kis helyre való összecsuk-40 hatósaga azon alapszik, hogy egyfelől az ernyővázrudak három (c, c', c") egymásba tolható részből állanak, másfelől pedig az ernyőbot négy darab egymásba tolható (b\ b", b3, b4) részből áll, miniellett öszszetolt állapotban úgy az ernyőváz- 45 rudak, valamint az ernyőbot az ernyőburkolattal együtt a csőalakú (g) fogantyúrészben foglalnak helyet. Az ernyővazrudakat használati helyzetükben, ismert módon, a (d) támasztórudak biz- 50 tosítják, amelyek az ernyőbot mentén hosszirányban elállítható (e) hüvelyhez kapcsolódnak. A hüvelynek ismert módon való lehúzásával (7. ábra) csukjuk össze az ernyőt. Ha az ernyőnek ily össze- 55 csukott állapotában (8. ábra) az (f) ernyőbotvéget a (g) fogantyú irányában nyomjuk, illetve közelítjük, úgy e mozgás által egyidejűleg tolódnak egymásba az ernyővázrúdrészek és ernyőbotrészek, 60 ami által a 2. ábra szerinti teljesen összecsukott helyzet létesül. Miként a rajzból látható, úgy a vázrudak belsejében, valamint az ernyőbot belsejében (j, j' j") rúgók vannak elrendezve, melyek az egy- 65 másba tolt rúd-, illetve botrészeket hasznalati helyzetükbe visszahozni igyekszenek. A teljesen összecsukott helyzetben való rögzítést az (i) horgos rúd végzi, amely a (g) fogantyú fejrészébe beépített 70-(k) rögzítőszerkezettel működik együtt, mely az ernyőt összetolt helyzetében önműködően rögzíti, míg a (k') gomb benyomásakor e rögzítés megszűnik és az ernyő önműködően kiugrik 8. ábra sze- 75 rinti helyzetébe, melyben a szokott mó^don nyitható. A zsebernyő főbb szerkezeti elemeinek ismertetése után rátérek annak egyes részleteinek ismertetésére. Az ernyővázrudak három (c, c' c") táv- 80