92342. lajstromszámú szabadalom • Mágnesmag

Megjelent lí)30. évi májns lió 1-én. MAGYAK K1KÁLYÍ ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92342. SZÁM. — VJIj. OSZTÁLY. Mágnesmag. Western Electric Company Limited London. A bejelentés napja 1916. évi julius hó 25-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1916. évi április hó 6-ika. A találmány általánosságban mágnes­magokra vonatkozik és különösen előny­nyel alkalmazható távbeszélő áramkörök­höz való terhelési csévék magjainál. A 5 találmány fő célja új és az eddiginél tö­kéletesebb maganyag előállításában áll, amelynek előállítása olcsó, könnyen hoz­ható a kívánt alakba és amelynek nagy mértékben meg vannak azon sajátságok, 10 amelyek terhelési csévék és más villa­mos készülékek magjainál felelte elő­nyösek. A találmány a 90,349. számú szabada­lomban védett mágnesmagok és ezek elő-15 állítására szolgáló eljárás további tökéle­tesbítésének tekinthető. Az említett szaba­dalomban védett mágnesmag finoman el­osztott vasból «hidrogén-vasból» áll és a vas részecskék szigetelő anyag útján, elő-20 nyösen vörös vasoxidból való bevonat út­ján egymástól el vannak különítve, mi­mellett a vasrészecskék oly mértékben A'an­nak összesajtolva, hogy a tömeg fajsúlya megközelíti a vas fajsúlyát. Bár a hidrogén 25 vasrészecskék lágyak és ennélfogva mag előállítására alkalmasak, mégis ezen anyag­nak aránylag magas ára és azon nehéz­ség, amellyel ezen anyagnak fekete vas­oxid nélkül való előállítása jár, a hidrogén-30 vasat mag nyers anyaga gyanánt kevésbbé alkalmassá teszi. A fekete vasoxid ugyanis annyiban kifogásolandó, hogy mágneses és nem használható szigetelő anyag gyanánt. Nem lehetséges azonban lágy öntött vas 35 vagy másféle lágyvas őrlése által alkal­mas vasrészecskéket előállítani és pedig azon körülmény folytán, hogy ez a vas nem törik a kívánt méretű szilárd részecs­kékre, hanem lágy, pépes porrá válik. 40 Hasonlóképen nem lehetséges alksl.nas vas­részecskéket oly módon előállítani, hogy kemény vasat, mint aminők a különböző acélfélék, a kívánt méretű részecskékre őrölünk, minthogy az ily módon előállí­tott részecskék izzítás útján nem lágyít- 45 hatók. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy az elektrolitikus úton előállí­tott vas könnyen hozható olyan méretű részecskékre, amelyek mag előállítására 50 alkalmasak és ezek a részecskék izzítás út­ján könnyen lágyíthatok. A találmány tárgya már most mágnes­mag és eljárás annak előállítására, me­lyeket az jellemez, hogy elektrolitikus va- 55 sat használunk, továbbá, hogy a vasrészecs­kéket magalakba való sajtolás előtt izzítjuk. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerint előállított és terhelési csévékhez való mag egy sza- 60 kaszának távlati nézete. A 2. ábra több ily magszakaszt teljes maggá egyesítve tüntet fel. Természetesen magálól értetődik, hogy ez csak kiviteli példa gyanánt szolgál és a 65 találmány nem szorítkozik csakis ilyen ma­gok előállítására, hanem olyan különböző alakú magok előállítására is alkalmas, ame­lyek tömör vasból, lemezekből vagy huza­lokból gazdaságosan és kielégítő módon elő 70 nem állíthatók. Terhelési csévékhez való magok előállí­tása esetén az eljárást előnyösen a követ­kező módon foganatosítjuk: Tetszőleges, ismeretes módon előállított elektrolitikus 75 vasat (amelyet például vasammoniumszul­fát fürdőt tartalmazó cellában állítottunk elő) kis részekre törünk és azután golyós malomban őrlés útján kis részecskékre őrölünk. Kísérletek igazolták, hogy a leg- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom