92323. lajstromszámú szabadalom • Ajtó

Megjelent 193Q. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93333. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Ajtó. Förster István magánhivatalnok Budapest. A bejelentés napja 1926. évi február hó 18-ika. A találmány oly ajtóra vonatkozik, mely nem csupán hangállóság és szilárdság tekintetében tesz túl az eddigi faajtókon, hanem ennél még tetemesen olcsóbb is. 5 Az eddigi faajtókat nem a keret teszi drágává, amely az ajtónak csupán gyalulást igénylő, tehát olcsó alkatrésze, hanem az ezen keretbe beillesztett táblák, az úgynevezett mezők és az ezeknek vál-10 tozatos profilt feltüntető párkányzata, miután az ajtónak ezen részei a keretnél teltemesen nagyobb mérvű megmunkálást igényelnek. A faajtó árát a mázolást előkészítő mű-15 veletek (pácolás, kittelés) is tetemesen növelik. Emellett az eddigi faajtók vastagsága a táblák pereménél alig néhány millimeter; az ajtó szilárdság és hangállósága tényleg 20 ezen a helyen a legcsekélyebb. Mindezeket a hátrányokat a jelen találmány azáltal igyekszik kiküszöbölni, hogy az ajtó fakeretének változatlan megtartása mellett, az ezen keretbe beillesztendő fa-25 táblákat vagy mezőket sajtolt vaslemezekkel határolt, szigetelt betéttestekkel helyettesíti, mely lemezeknek sajtolás útján a szokásos betétek profiljait kölcsönözzük. A betéttestek tetszőleges módon vannak a 30 fakeretre felerősítve, pl. rásajtolva. A sajtolt betéttestek szigetelése hangállóbbá teszi az új ajtót a faajtónál és egyúttal lényegesen olcsóbbá is, annál is inkább, mert a fémlemezből sajtolt betéttesteknek az ajtó 35 színére való mázolása a fánál szükséges előkészítő műveleteket nem igényli. A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképeni foganatosítási alakját vízszintes metszetben szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti ajtón át éo vett vízszintes metszet. A 2. ábra annak nagyobb léptékű részletrajza. A 3—4. ábrák változatok részletrajzai, ugyancsak vízszintes metszetben. 45 (1) a szokásos fakeret, melynek űrös terét a találmány szerint a (2) lemezekből sajtolt betéttestekkel töltjük ki, ahol is a két lemez közötti üreges tér szigetelő anyaggal van kitöltve. 50 Szükség esetén a betéttestet az (1) keret függélyes oldalaival párhuzamos (4) léccel merevíthetjük. Az 1—2. ábrák szerinti kivitelnél a betéttest az egyenes vonalú vastagabb mag- 55 ból és a szokásos tagozású profilos peremből áll, mely részek között jellegzetes szűkület foglal helyet. Ennél a kivitelnél a profilos rész úgy van alakítva, hogy szögletalakú (5) részei kétoldalt az (1) keret 60 belső sarkaihoz simulnak, míg a (2) lemezek peremei az (1) keret húsába vannak beeresztve, célszerűen besajtolva. A betétet még (3) szegekkel, illetve tűkkel is hozzáerősíthetjük az (1) kerethez. 65 A 3 .ábra szerinti kiviteli alak az előbbitől csupán a betét profilos alakításában különbözik, mely profilos rész ennél a kivitelnél nem terjed az (1) keret homlokfelületéig, banem annak belső oldalához van 70 erősítve. A felerősítés egyrészt a (3) szegek, másrészt a betéttesteknek a keret felerősítési felületére merőleges (6) peremei segélyével történik, melyek a keret húsába besüllyesztetnek. 75 A 4. ábra szerinti kivitelnél a betéttest jprofilos része az (1) keret homlokoldalával egy szintbe esik. E célból az (1) keret a betéttestek helyén úgy van kivésve, hogy