92307. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tárgyaknak, képeknek valamely megadott helyre való egymásután következő ábrázolására

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI jKa® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92301. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Berendezés tárgyaknak, képeknek valamely megadott helyre való egymásután következő ábrázolására. Dr. Hatschek Pál szerkesztő Lipcse. A bejelentés napja 1923. évi október hó 29-ike. Az optikai technika különböző területén fellép annak szüksége, hogy valamely képnek egyes részeit egymásután egy fix helyre ábrázoljuk és pedig vagy a kép-5 nek egyik vonalát a másik után egy rögzített vonalra vagy annak egyik pontját a másik után egy rögzített pontra, mimellett a vonalak vagy pontok közvetlenül szomszédosak vagy egymástól szabályos 10 távolságokban lehetnek. Az első feladat tehát a vázlatos 1. ábra értelmében, ha a „vonalak" elméleti fogalma helyett „raszterszalag" gyakorlat: fogalmát tesszük, abban áll, hogy az (A, 15 B, C) szalagokat egymásután az (y) szalag helyére ábrázoljuk. A második feladat a vázlatos 2. ábra értelmében, ha a „pontok" elméleti fogalma helyett a „raszternégyzetek" gya-20 korlati fogalmát tesszük, abban áll, hogy az (a, b, e, d, e, f, g, h, i) raszternégyzeteket (x) négyzetre ábrázoljuk. A képvándoiiás optikai kiegyenlítésének problémáját a kinematográfiában aa 25 első feladatnak példaképem foganatosítá sát mutatja. Az egymásutáni szalagszerű ábrázolás itt egyjelentőségű annak eltolásával. A vázlatos 3. ábra értelmében az (A, B, 30 C) kép ezen eltolás kezdetén (I)-re, eltolás végén (Il)-re lesz ábrázolva. Miután pedig például a bemutató-kine matográfiában maga a kép vándorol, ezérl az ábrázolt vándorlását akképen kell be-35 rendezni, hogy a képvándorlás és ábrázolat-vándorlás egymást kölcsönösen megsemmisítse, úgyhogy a vándorló filmképecskének rajza dacára ezen vándorlás,nak a vándorlás közben ugyanazon a helyen marad. ^q Az optikai kiegyenlítési probléma megkívánja azonfelül, hogy a rajznak a vázlatos 3. ábra értelmében való eltolásánál az eltolás úgyszólván lökésszerűen végződjék és egy új eltolódás ugyanazzal a 45 kiindulási és végponttal bírjon. Ezen feladat új megoldása a találmány szerint abban áll, hogy az említett rajzeltolás foganatosítására olyan állandóan és a filmszállítmánnyal egyidejűleg forgó 50 tükörfelület van alkalmazva, amelynek alkotója egy körív. Főképen három foganatosítás! alakját ajánljuk ezen forgó tükörfelületnek. Nevezetesen a tükörcsavart, a tükörspirálist 55 és a tükörcsatornát, amelynek folytonosan változó hajlása van a forgótengelyhez és amelyet a következőkben billenő tükörcsatornának fogunk nevezni. A tükörcsavarnak tükörfelülete geomé- go triailag a 4. ábra szerint úgy keletkezik, hogy az (1) körív (3) sugarának (2) pontja körül forog, míg egyidejűleg a (2) forgási pont vízszintes irányú eltolódást végez, pl. (2a)-tól (2b)-n át (2c)-ig, úgyhogy 65 a körív egy körülforgás folyamán egymásután (la, 1b, lc) helyzetbe kerül. Egy gyakorlati kiképzés, részben metszetben, a 4a. ábrában van feltüntetve. A tükörspirálisnak tükörfelülete geomé- 70 triailag az 5. ábra szerint akképen keletkezik, hogy az (1) körív meghosszabbított (3) húrjának (2) pontja körül forog, míg egyidejűleg a (2) forgási pont egyenes vonalú eltolódást végez, pl. (2a)-tól (2b)-b át 75 (2c)-ig, úgyhogy a körív egy körülforgás