92306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forgómozgás átalakítására lengvehaladó mozgássá

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92306. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. . Eljárás forgómozgás átalakítására lengve-haladó mozgássá. Goldschmid Rudolf mérnök-doktor, tanár Berliii-Cliarlottenburg1

. A bejelentés napja 1925. évi december hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi december hó 6-ika A 88511. és 89.145. számú szabadalmakból ismeretes egy eljárás forgómozgás átalakítására lengve-haladó mozgássá, mely eljárás főleg mechanikus kalapá-5 csok szerkesztésénél alkalmaztatik. Ez az eljárás azon alapszik, hogy a lengvehaladó mozgásba hozandó testen (kalapácsnál a verőn) forgatott lendítősúlyok vannak ágyazva, melyeknek centrifugáló lis ereje a lengő mozgási komponenst szolgáltatja, mimellett még egy egyirányú erő is hat a testre, mely a halandó mozgás komponensét idézi elő. Eddig az egyirányú erő előidézésére 15 rúgó szolgált, mely egyrészt a testre, másrészt a gépállványra támaszkodott. Rúgót építettek be továbbá a mótor és a hajtótengely közé, energiatárolás céljából, mert a hajtómű nagyon változó energia-20 mennyiséget ad le és például a kalapács esetében, a verő leütéskor hirtelen, majdnem az egész benne felhalmozott energiamennyiséget elveszti és emiatt ezt az energiát valamely energiatárolóból kell 25 elvonni.. Eddig rúgót alkalmaztak energiatároló gyanánt, melyet a hajtómotor nagyjában egyenletes erővel feszített meg. Az említett rúgók jellege azonban nem 30 azonos a lendsúly okéval. A lendsúlyok centrifugális ereje a fordulatszám négyzetével arányosan változó, ellenben a rúgóerők ettől függetlenek. Ennek következtében a fordulatszám ingadozása fo-85 lyamán (pl. a villamos hajtómotor kapocsfeszültségének, vagy a terhelés változásánál) a mozgás jelenségek teljesen megváltoznak és sok esetben nem sikerül a kedvező munkaviszonyt tartós üzemben fenntartani. 40 Találmányom ezt a hibát azáltal küszöböli ki, hogy a rúgók oly erőkkel helyettesíttetnek, melyek fordulatszámváltozásra a lendsúlyok centrifugális erejéhez hasonlóan változnak. A rúgóerőket for- 45 gatott tömegek centrifugális erőivel helyettesítjük, melyek szintén a fordulatszám négyzetével változnak. A csatolt rajz 1. ábráján példáként egy kalapács van hosszmetszetben feltüntetve. 50 A kalapács (A) verője a (B) vósőrö gyakorol ütéseket. A (C) lendsúlyok az (A') csap körül forgattatnak a (D) kúpkerék révén, melyet az (F) mótor által hajtott kétrészű (E, G) tengely forgat. Az 55 (E, G) tengelyrészek egymás mentén eltolódhatnak, vagyis ez a tengely a verő haladási iránya szerint megnyúlik, illetve megrövidül. A két tengelyrész ily módon a verő egyik vezetékét is képezi. A verő 60 másik vezetékét két (R) rúd képezi. E rudak csak egyik végükön vannak befogva, tehát a verő oldalirányú kilengéseit megengedik. Az (E) tengelyrészen a (H) gyűrű eltolódhat, vele hornyos-bor- 65 dás kapcsolatban van, tehát veleforog. A (H) gyűrűvel két súlyos (J) kar van (K) csuklók révén összekötve. E karok (S) csapjai a (G) tengelyrésszel mereven összekötött (Y) szekrény (L) hasítékaiban 70 csúsznak. A 2. ábra az (Y) szekrény keresztmetszete nagyobb léptékben rajzolva, mint az 1. ábra. A (J) súlyok ez ábrán közepes helyzetben vannak. Tegyük fel, hogy az 75 adott helyzetben e súlyok forgató nyoma-