92296. lajstromszámú szabadalom • Gázosító égési gépek számára

Megjelent 1S30. évi május hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92396. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Gázosító égési gépek számára. Aktiebolag-et Vulcanverken Göteborg-. A bejelentés napja 1923. évi március hó 13-ika. Svédországi elsőbbsége 1922. évi március hó 14-ike. A jelen találmánynak célja oly gázo­sítót létesíteni égési gépek számára, mely­nél az égési anyagnak és a levegőnek ke­veréke teljesen hatékony és melynél az 5 égési térbe táplált keverék az égési anya­got és a levegőt mindenkor helyes arány­ban tartalmazza. A jelen találmány már most speciáli­sán oly gázosítóra vonatkozik, mely külön 0 légcsővel és a primaer keverék részére kü­lön keverékcsővel van kiképezve. A pri­maer keverék úgy keletkezik, hogy az égési anyagot vezető csőnek szájcsöve, a „szájcső" fölött légáram vezettetik el, 5 mely a szájcsőből kiáramló égési anyag­gal keveredik. Ezen primaer keverék az égési térbe vezető főcsatornába áramlik, melyen a légáramnak is át kell haladnia, mely utóbbi légszelep segélyével szabályoztatok. 0 A jelen találmány szerint ugyanis a keverékcsőnek a főcsatornába történő be­torkolása és a szájcső között oly szelep, a keverékszelep van elrendezve, mely a fentemlített légszeleppel akként működik 5 együtt, hogy a szájcsőnél mindig annyi vacuum keletkezik, mint amennyi a lég-és a keverékszelep mindenkori viszonyla­gos nyílásának megfelel. A mellékelt rajzban a találmányt ké-0 pező gázosító példaképpen három foga­natosítási alakban van feltüntetve. Az 1. áb±a az első foganatosítási alaknak hosszmetszete. A 2. ábra felülnézete. A 5 3. ábra a második foganatosítási alak­nak hosszmetszete. A 4. ábra oldalnézete. Az 5. ábra egy szelep-vezérmű oldalné­zete. A 6. ábra a harmadik foganatosítási alak- 40 nak hosszmetszete. A 7. ábra egy szelepnek elölnézete. A 8. ábra oldalnézete. A 9. ábra az egyik szelep-vezérmű egy részletének nézete. A 45 10. ábra a légszelep egy részlete met­szetben. Az első foganatosítási alaknál (1. ábra) az (1) szívócső a (3) karimában végződik, melynek segélyével a szívócső az égési 50 térbe vezető csőhöz csatlakoztatik. Az (1) szívócsőbe szerelt (4) légszelep a szívó­csövön keresztül történő légbevezetést sza­bályozza. Az (1) szívócsőhöz az (5) keve­rékcső csatlakozik, mely közvetlenül a 55 szabadba vezet, a légbevezetést a (6) ke­verékszelep szabályozza. Az (5) csőnek középvonalában a (8) szájcsővel ellátott (7) cső van elrendezve, mely az égési anyagot (benzint stb.) az (5) csőbe bef'ecs- 60 kendezi. Az égési anyagnak átfolyási ha­rántmetszetét az (5) csőben a (9) szabá­lyozó határozza meg, melynek ugyanis különböző síkokban különböző harántmet­szete van és az (5) csőben ki- és becsava- 65 rolható. A vonatkozó ábrában a (9) szabá­lyozónak legkisebb harántmetszete köz­vetlenül a (8) szájcső előtt van elrendezve. Az égési anyag oly csövön át vezettetik a (7) csőhöz, mely a (2) úszótoknak (10) tar- 70 tójában van elrendezve (2. ábra). Ezen gázosító a következőképpen mű­ködik. A gépnek megindításakor az (1) és az (5) cső levegőt szívnak be (1. ábra). A le- 75 vegő tehát a (8) szájcső körül, melyen az égési anyag kifecskendeztetik, áramlik el úgy, hogy az égési anyag a (8) szájcső-

Next

/
Oldalképek
Tartalom