92287. lajstromszámú szabadalom • Nagyobb szilárdságú, felületén üvegkemény acél-munkadarab és cemenálási eljárás annak előállítására

Megjelent 1S30. évi május hó 1-én. SZABADALMI BÍRÓSÁG MAGYAR KIRÁLYI ^ SZABADALMI LEÍRÁS 92287. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Nagyobb szilárságú, felületén üvegkemény acél-munkadarab és cementálási eljárás annak előállítására. Rheinisclie Metallwaaren- und Mascliinenfabrik Düsseldorf-Derendorf. A bejelentés napja 1925. évi október hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi november hó 17-ike. Ismeretesek már oly acéldarabok, me­lyeknek felülete egyes helyeken üveg­kemény, magjuk azonban aránylag lágy. Ezen acéldarabokat az úgynevezett ce-5 mentálási eljárás szerint akként állítjuk elő, hogy azokat egész felületükkel vagy felületük azon részeivel, melyeket üveg­lteménységüekké akarunk tenni, szenet leadó anyagokkal igen szoros érintkezésbe 10 hozzuk és megfelelő hosszii ideig izzítjuk, amikor is a vonatkozó felületi rétegek szenet vesznek fel és így széndúsabbakká Agáinak. Az egyes darabokat azután isrnét az edzési hőmérsékletre hevítjük és edzés 15 céljából teljes egészükben olajba, vízbe vagy hasonló célt szolgáló folyadékba merítjük. Ezen eljáráshoz kis, azaz 0.12%­tól körülbelül 0.20%-ig terjedő széntar­talmú acélokat használunk, vagyis folyt-20 vasat, melynél az edzésnek a nem mes­terségesen széndüsított rétegekre való be­hatása, aránylag csekély. Üjabban azonban mindinkább az a szükséglet mutatkozott, hogy bizonyos 25 géprészeket nagyobb szilárdságú acélfaj­tákból állítsunk elő és azokat üvegke­mény felületekkel vagy felületrészekkel lássuk el oly célból, hogy ezeknek nagyobb ellenállóképességük és kisebb méreteik 30 legyenek. Ily nagyobb szilárdságú acél­fajták rendszerint nagyobb arányokban tartalmaznak szenet vagy más, kemény­séget okozó anyagokat; az ismertetett el­járás alkalmazásakor a daraboknak hir-35 telen lehűtésével nemcsak a külső rété gekben létesítünk üvegkemény helyeket, hanem az anyagnak szénnel nem dúsí­tott részeiben is lényegesen megváltoz­tatjuk a szilárdsági tulajdonságokat. Kü­lönösen a törési szilárdság növekedett 40 meg a nyúlásnak és szívósságnak rová­sára, miáltal az anyag egészében kemé­nyebb, de egyúttal ridegebb is lett. Hogy ily, nagyobb szilárdságú acélból álló géprészeknek edzése után az egyes 45 darabok tömegükben ne sokat veszítse­nek szívósságukból, nem szokásos közön­séges szénacélokat használni, hanem acél­ötvözeteket, különösen nikkelacélokat, mert a nikkel adagolásának az a követ- 50 kezménye, hogy a szívósság az anyag bel­sejében, lehűtés után is, bizonyos, bár csökkent fokban megmarad. Nikkelnek adagolása azonban drágítja az anyagot és a belőle előállított tárgyakat és azon- 55 felül még azzal a hátránnyal is jár, hogy a dúsított rétegekben a súrlódás elleni kopási szilárdság, valamint a nyúlási ér­ték csökken. A találmányt képező, nagyobb szilárd- 60 ságú és a folytvasét meghaladó közepes széntartalmú acéldarabok, nikkeltarta­lommal, de különösen enélkül is, egészben vagy helyenkint üvegkeménységű felüle­tet és magjukban az acélnak nem csök- 65 kentett nyúlását és szívósságát mutatják, úgyhogy az acél-munkadarabok belsejük­ben az anyag összetételének megfelelő vagy javítás által fokozott szilárdsági tulajdonságokat mutatnak. 70 A találmány szerint ezeket az acéldara­bokat a következőképpen állítjuk elő. A széudúsítás azon felületi részeken,

Next

/
Oldalképek
Tartalom