92259. lajstromszámú szabadalom • Csoportléc állítású dobkosár

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92259. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Csoportlécállítású dobkosár. Zaymusz Illés gépészmérnök ny. ip. főfelügyelő Budapest. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 29-ike. A cséplőgép legfontosabb alkotó részei közé tartozik a dobkosár, mely a cséplő­dobbal együtt a magvak kidörzsölését végzi a kalászokból és tokokból, vagy hü­velyekből. A dobkosár elemeit viszont a dobten­gellyel párhuzamosan futó és a dob for­gásfelületéhez a forgásirányba fokozato­san közelebb álló laposvasak és ezeken ke­resztülfűzött sodronyokból alkotott ros­tély képezi. A kosárlécek szerepe abban van, hogy a dob érdes felületével szemben a másik érdes felületet szolgáltassa és ezen két ér­des felület egymáshoz képest való elmoz­dulása fejti ki a dörzsölő hatást. Minél élesebbek a kosárléceknek a dob forgásá­val szemben fekvő élei, a felület érdessége annál nagyobb és így a dörzsölés is hatá­lyosabb. A használat következtében a kosárlécek működő élei a nagy súrlódás folytán le­tompulnak, a dörzsölő hatás csökken és egyre több gabonaszem marad a kalászok­ban. Ez ellen a kosárlécek tompa felületé­nek lefaragását, egyes esetekben a lécek megfordítását alkalmazzák. Ezek azon­ban hosszadalmas eljárások s így a csép­lési üzem tartama alatt nein végezhető el nagyobb üzemszünet tartása nélkül. Az eddig alkalmazásban lévő rostély­zatnak továbbá az a hátránya, hogy min­denféle mag részére lévén alkalmazva, a sodronyok között oly nagy nyílást kény­telenek hagyni, hogy azon mindenféle termény magja keresztül juthasson. így aztán pl. a borsó részére alkalmas nyílá­sokon a, gabonafélék kalászai is átbújhat­nak, mielőtt a magvak belőle kicsépeltet­nének és így egy másik forrását szolgál- ío» tatja ez a cséplés hiányosságának. Az eddig használatos dobkosarak végül a cséplőszekrény külső oldalfalán elhelye­zett három-három, összesen tehát hat da­rab csavar által állíttatnak közelebb vagy 45 távolabb a dobhoz viszonyítva. Ez a ko­sárállítás azonban még az ugyanazon ko­sárrészhez tartozó csavarpároknak kúp­kerekes áttétellel egyidejűleg történő állí­tását is oly körülményessé és nagy figyel- 50 met és pontosságot igénylő munkává teszi, hogy a dobkosár állíthatósága a gyakorlatban csak kevéssé érvényesülhet. A kosárléceknek a dob verőléceivel való párhuzamos állításán kívül ugyanis lé- 55 riyeges az is, hogy a dob és kosár közti nyílásnak a forgásirányban szűkülő ék alakja a közelítés vagy távolítás után is megmaradjon, ami azonban az egyes ko­sárrészeknek külön-külön történő állítása 60 esetén a fenti okoknál fogva ritkán talál­ható meg. A szabadalom tárgyát képező dobkosár szerkezetét a mellékelt rajz 1. ábrája távlatosan mutatja be, míg a 65 2. és 3. ábrák a csoportlécek végeinek a kosároldalokkal való összekapcsolásának egy példa szerinti kiviteli módját ábrázol­ják, még pedig a 2. ábra egy csoportléckeresztmetszetet, a 70 3. ábra pedig egy kosároldalkeresztmet­szetet egy radiális vezeték helyén. Ezen dobkosárnál az (a) kosárlécek cso­portosan vannak a (g) belső gyűrűk és az (f) szögecsek által a (b) egységbe foglalva, 75 hogy ezzel a dörzsölőhatás fokoztassék, a kosárállítás pedig a lécek, illetőleg léc­csoportok külön-külön mozgatása által

Next

/
Oldalképek
Tartalom