92248. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőszerkezet falfúratokhoz, kábel, bergmanncső, porceláncsiga, faliszekrény felerősítéséra

Megjelent 193Q. évi május lió 156-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92248. SZÁM. — XVI/a. OSZTÁLY. Rögzítőszerkezet falfuratokhoz kábel, bergmanncső, porcellánesiga, faliszekrény, stb. felerősítésére. Sigetter Viktor százados Budapest. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 26-ika. A találmány csavarból és fémlemezből készült, különleges feszítőtestből álló rögzítőszerkezetre vonatkozik, mely falfuratba helyezve kábelnek, bergmanncső-5 nek, porcelláncsigának, faliszekrénynek sth.-nek a fal külső síkján kötőanyag alkalmazása nélkül való megerősítésére alkalmas. A találmány szerint ezt azáltal érjük el, hogy egy fémlemezből készült és 10 a feszítőcsavar felvételére szolgáló középrésznek előnyösen szembenfekvő két széléhez oly szárak csatlakoznak, melyek kezdetben V-alakban összefutnak, azután pedig egymással párhuzamosan haladnak, 15 mimellett ezen szárak hosszanti széleiken célszerűen fűrészfogszerűen kiképezett merevítőbordákkal, szabad végeiken pedig kampószerű foggal vannak ellátva, úgyhogy a középrészbe becsavart csavar 20 az említett szárakat egymástól eltávolítja, mikor is a kampós végek és a fűrészfogszerűen kiképezett bordák a falfurat falába hatolnak és ezáltal rögzített helyzetbe jutnak. 25 A mellékelt rajz a találmánybeli rögzítőszerkezet egy példaképen! foganatosítási alakját és alkalmazási módját mutatja be. Az 1. ábra felerészben hosszmetszet, fele-30 részben oldalnézet. A 2. ábra ugyancsak oldalnézet, de a szárak síkjára merőleges irányban. A 3. ábra felülnézet; a 4. és 5. ábrák az I—I, illetve II—II vo-35 nalai mentén vett keresztmetszetek; végül a 6. ábra az 1. ábrához hasonló oldalnézet a szárak szétfeszített állapota mellett. A fal kifúrása után a feszítőtestet az 1. ábrán feltüntetett helyzetében a fal- 40 furatba helyezzük, úgyhogy a (b) középrész a fal síkjával egybeesik. Ezután következik a feszítőtestnek a falfuratban való rögzítése, mi azáltal történik, hogy a (b) középrészben alkalmazott és csavar- 45 anyául szolgáló (c) lyukon át célszerűen a felerősítendő tárgyat is tartó (d) csavart csavarolunk be a (b) középrészből kiinduló, kezdetben V-alakban összefutó (a), azután pedig egymással párhuzamo- 50 san haladó (e) szárak közé, miáltal az (a, e) szárak a 6. ábrán látható módon szétnyílnak. Az (a, e) szárak merevítésére és egyúttal a falazatban való kapaszkodás elősegí- 55 tésére a szárszélek visszahajlítása útján (f) merevítőbordákat képezünk ki, miket fűrészfogszerű fogazással látunk el. Az (e) szárak szabad végét derékszögben meghajlítjuk és kapaszkodó (g) foggá képez- 60 zük ki. Azáltal, hogy a (b) középrészhez csatlakozó (a) szárrészeket V-alakban összefutóan vezetjük, a folytatást képező (e) szárrészelvet pedig egymással párhuzamo- 65 san vezetjük, a szétnyílás mérvét fokozzuk. E kiképzésnek azonban még az az előnye is megvan, hogy aránylag rövid csavar alkalmazható, hogy továbbá szilárd falba való jutás esetén, vagyis erői- 70 tetett igénybevételkor, az (a, e) szárak visszahajolhatnak. A (d) csavar helyes vezetésére az (a) szárakba előnyösen teknőszerű (h) mélyedést sajtolunk, miként ez az 1. és 4. áb- 75 rán látható.