92206. lajstromszámú szabadalom • Prizmás reflektor főleg viharlámpásokhoz

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92206. SZÁM. — H/d. OSZTÁLY. Prizmás reflektor főleg vihar lámpásokhoz. Guss- und Tafelglashütten-Aktieng-esellsehaft Schmölln i. 8a. (Bischofíswerda/iii.). A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi április hó 6-ika. A találmány viharlámpásokhoz, védőii vegekhez és efélékhez való prizmás reflektorra vonatkozik. Az újdonság abban van, hogy a reflektort alkotó priz-5 mák a fényforráshoz képest úgy vannak elrendezve, hogy a felső prizmafelületek a fényforrásból jövő fénysugarakat teljes mértékben visszaverik. Az alsó prizmafelületek emellett úgy vannak elrendezve, 10 hogy a felsők által teljesen visszavert fénysugarak ezen alsó prizmafelületeken való keresztülhaladásukkor, nem szenved ] íetnek kedvezőtlen elterelődést, a közvetlenül a fényforrásból jövő fénysugarak 15 pedig, a teljesen visszavert fénysugarakkal ellentétben, sohasem érhetik az alsó prizmafelületeket. Ezzel azt az előnyt érjük el, hogy a fényforrásból jövő, felfelé haladó fény-20 sugarak, a teljes visszaverődés kihasznál lásával, egész mennyiségükben, oldalra vagy lefelé terelődnek. A mellékelt rajzon viharlámpához való ilyen prizmás reflektor van bemutatva 25 példaképen választott foganatosítási alak' jában és pedig: az 1. ábrán függélyes metszetben és a 2. ábrán a fényforrásból jövő és a prizmák által visszavert, ill. elterelt fény-30 sugarakat feltüntető vázlatban. Mint az 1. ábrán látható, (a) jelöli az egyes (b) prizmákkal ellátott viharlámpáshoz való reflektort. A (b) prizmák ezen a reflektoron úgy vannak elrendezve, 35 hogy a (c) fényforrásból jövő fénysugarak a felfelé haladó irányból elterel tetnek és a teljes visszaverődés kihasználásával oldalra vagy lefelé tereltetnek. Hogy ezt elérhessük, a (d) felső prizmafelületek, mint a 2. ábrán látható, olyan 40 hajlással vannak elrendezve, hogy a láng kiterjedésének figyelembe vételével, valamennyi, egy bizonyos prizmához tartozó fénysngárkéve, egész tömegében,, teljesen viisszaveretik és oldalra vagy lefelé 45 tereltetik. Ellenben az alsó prizrnafelulet úgy van elrendezve, hogy egyrészt a fels<5 prizmafelület által teljesen visszavert fénysugarak, az alsó prizmafelületeken való keresztülhaladásuk közben, kedve- 50 zőtlen elterelődést nem szenvedhetnek és másrészt a közvetlenül a fényforrásból jövő fénysugarak, a felső prizmafelület által teljesen visszavert fénysugarakkal ellentétben, nem érhetik ezeket az alsó 55 prizmafelületeket. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy két egymásután következő prizma közt, a láng kiterjedésének figyelembe vételével sincs egyetlenegy olyan fénysugár sem, ea mely ne tereltetnék el felfelé haladó irányából lefelé, úgyhogy a fénysugarak, egész mennyiségükben a kívánt irányba tereltetnek el a teljes visszaverődés kihasználása mellett. 65 A felső és alsó prizmafelületeknek ezt az eredményt biztosító hajlásszöge a következő módon határozható meg: Mint a 2. ábrán látható, melyen a prizmafelületek, a világosság kedvéért, 70 túlságosan nagyítva vannak felrajzolva, a (c) fényforrás tetszőleges (x) fénysugara, az (a) reflektor belső falát érve, az (x') irányba tereltetik el és az « beesési szög alatt éri a (d) felső prizmafelii- 75 letet, mely szög nagysága, az (x'), ill. (x)