92163. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép szilárd testek aprítására

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92163. SZÁM. — Xll/b. OSZTÁLY. Aprítógép szilárd testek aprítására. Allis-Clialmers Manufacturingr Co. Milwaukee (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1925. évi junius hó 23-ika. Jelen találmány szilárd testek aprítására való gépre vonatkozik és különösen oly aprító gépekre, amelyek kemény anyagok, mint pl. kövek, ércek és hasonlók aprítá-5 sára alkalmasak. A találmány különösen keringő aprító gépeknél alkalmazható előnyösen és ezzel kapcsolatban az aprítógép némely új szer­kezeti jellemzőjében és üzemének miként-10 jében áll, mimellett némely a találmány­hoz tartozó jellemzők másfajta aprító gé­peknél is alkalmazhatók. A szokásos szerkezetű keringő aprító gé­peknél az aprítandó anyag egy gyűrűalakú 15 őrlőkamra felső végébe adagoltatik, amely­nek keresztmetszete lefelé fokozatosan csök­ken és a fölül felöntött anyag a nehézségi erő behatása alatt az őrlőkamrán átesik és pedig abban a mértékben, amint aprít-20 tátik. Az aprítás emellett a keringő moz­gást végző belső zúzókúp és a külső őrlő­gyűrű közti szétzúzás által eszközöltetik. A keringő mozgás sebessége az ismert keringő zúzóknál olyan, hogy a fokoza 25 tosan kisebbedő anyagrészecskék fölváltva nyugalomba jutnak és az egymáshoz kö­zeledő ziizófelületek között összenyomatnak ezután pedig az egymástól távolodó felü­letek által íelszabadíttatnak és lefelé es-30 nek; lefelé való mozgásukat a súlyerő be­hatása alatt megismétlik és az őrlőfelületek újabb közeledésénél újból nyugalomba jut­nak, hogy újból aprító behatásnak vettes­senek alá. Ezen gépek teljesítőképessége, 35 aránylag csekély egyrészt azon nagy erő következtében, amely az anyagnak közvet­lenül szétnyomás által való aprításához szükséges, amely anyag az ékszerűen szű­külő egymásfelé mozgó őrlőfelületek között 40 beszoríttatik, másrészt az őrlőfelületeknek lassú relatív egymásfelé való mozgása miatt. Megjegyzendő, hogy a szokásos ke­ringő zúzóknál keringő mozgást végző zúzó­kúppal ez utóbbi fordulatszáma rendesen csak kb. 250 egész 300 percenként. 45 A jelen találmány értelmében a keringő aprítok teljesítőképességének lényeges fo­kozását és egyúttal az aprított anyag súly­egységére számított munkaszükséglet csök­kentését azáltal érjük el, hogy az őrlő- 50 felületeket egymáshoz képest oly sebesség­gel hajtjuk, amely elegendő nagy ahhoz, hogy az anyag az átesésnél az őrlőkamra mindenkori legszűkebb részében teljesen meg ne állíttassék. Ha ily fajtájú zúzót ily 55 nagy sebességgel hajtunk, akkor az anyag­részecskék a mozgatott géprész igen gyor­san egymásra következő ülései által mun­káltatnak meg és csak pillanatnyilag van­nak az aprítónyomásnak alávetve, amidőn 60 szétesnek anélkül, hogy elemi részeik meg­gátoltatnának az őrlőtéren való szabad át­esésükben. Azon sebességek, amelyek ily fokozott őrlőhatás elérésére szükségesek a keringő rész percenként kb. 1000 és 2000 65 fordulatai között fekszenek. Az őrlőtesfek egymáshoz viszonyított sebességének foko­zása maga után vonja az őrlőhalás minő­ségének változását is, amennyiben a szo­rítónyomás, amely az aprítást lassan futó 70 gépeknél végzi, lényegileg ütőnyomás által állíttatik elő, amely nemcsak önmaga sok­kal hatásosabb, hanem amint azt fentebb jeleztük, azáltal hat a gép teljesítésére ked­vezően, hogy az anyagnak az őrlőkamrán 75 való átfolyását kisebb mértékben gátolja. A mozgatott géprészeket erősen növelt sebességének létesítésére gyakorlatilag kü­lönleges fogások szükségesek. Ezen fogások részben a gépnek tartóján való ágyazására 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom