92159. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító explóziós mótorok számára

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! SZARADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92159. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Elgázosító explóziós mótorok számára. Tacconi Guido gyáros és Giannini Brunetto mérnök Florenc. A bejelentés napja 1925. évi julius hó 27-ike. Olaszországi elsőbbsége 1924. évi julins hó 28-ika. A találmány oly elgázosítóra vonatkozik, mely elméleti és gyakorlati tekintetben, a tüzelőanyag és a levegő beáramlásának pontosan állandó arányát bizto-5 sítja, egyszerű, teljesen önműködően ható berendezés segélyével. Az 1. ábrában vázlatosan ábrázolt elgázosító teljesen légmentesen zárt térből, illetve (A) kamrából áll, melyben a tüzelőanyag 10 állandó szintet foglal el. Ha ebbe a kamrába az (E, F) vezetéken át, a (B) elgázosító csőben uralkodó, depressiónyomást, vezetjük be, akkor ez a cső keresztmetszetének állandósága folytán, függetlenül a 15 csőben uralkodó depressió mértékétől és . a fojtó csappantyú állásától, az említett cső egész hosszában egyenletes lesz. Ennek következtében, minthogy a folyadék (F) vezetékben és a (A) kamarában 20 ugyánazon depressiós nyomás alatt áll, tüzelőanyag nem folyik ki. Ezzel szemben a 2. ábrában oly elgázosító van szemléltetve, mely vázlatosan az (A) tápláló kamrából áll, melyben a tü-25 zelőanyag állandó felszínig emelkedik. Ezen (A) kamrának alsó részéből kis átmérőjű (F) cső nyúlik ki, mely kalibrált lyukban, vagy fecskendező fúvókában végződik, mely a (B) porlasztócső szűkí-30 tett keresztmetszetének (C) pontjába torkol, (E) cső köti össze a (B) porlasztó csőnek (D) pontját az (A) kaimra felső (G) pontjával. Bővebb magyarázatra sem szorul, hogy 85 a Venturi-elv alapján, a porlasztó cső nagyobbfokú depressziója fog a (C) pontban fellépni, míg a (D) pontban a depressió kisebb lesz, miután a (B) cső keresztmetszete ezen a helyen nagyobb. A depressziók közötti uralkodó ezen különbség, mely 40 a tüzelőanyagnak kifolyását eredményezi, a dugattyúk által beszívott lógoszloppal áll arányban és magától értetődik, hogy ezen légoszlop változásának arányában változnak a fentemlített depressiók és en- 45 nek következtében változik a tüzelőanyag kifolyása is, mely ilymódon mindig pontosan arányos lesz a depressiók közötti különbséggel. A mellékelt rajz a feltüntetett vázla- 50 ton kívül, a találmány gyakorlati kivitelének példáját mutatja, vízszintes elrendezésű elgázosítóval kapcsolatban. Természetes azonban, hogy az elgázosító, a találmány alapelvének megtartása mel- 55 let, függélyes elrendezésű is lehet. Az 1. és 2. ábrák az elgázosító vázlatait tüntetik fel. A 3. ábra az elgázosító egyik kiviteli példája metszetben. A 60 4. ábra felülnézet. Az 5. ábra metszet a 4. ábra X—Y vonala szerint. A 6. ábra metszet a 4. ábra W—Z vonala szerint. 65 Az elgázosító lényegéber) az (a) kamrából áll (5. ábra), melyben a folyadék felszíne állandó, továbbá a (b) testből, (3. ábra), a (c) diffuzorból, a (d) fojtó csappantyúból, az (e) reduktorból, az (f) fuvó- 70 katartóból, a (g) főfuvókából, a (h) kamrából, az (1) miniumfecskendező fuvókából, az ezen fúvóka számára való (i) tartóból és az ugyancsak ezen fúvóka számára való (m) szabályozó csavarból, az (n) veze- 75 tékből, mely a minimális járat számára való szívótestnek (o) pontjába torkol, a (p)