92144. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hosszú pupinvezetékek látszólagos ellenállásának utánképzésére

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92144. SZÁM. — VH/J. OSZTÁLY. Berendezés hosszú pupinvezetékek látszólagos ellenállásának utánképzésére. Siemens & Halske Aktiengesellschaft Berlin-Sieinensstaűt. A bejelentés napja 1925. évi április hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi május hó 22-ike. Kettős-csöves, közbeeső erősbítőknél az erősbítést, az ntánképzés megkönnyíté­sére, egy bizonyos frekvencián túl fekvő valamennyi rezgésnél csökkentik. Csak 5 arra van még ekkor szükség, hogy az összekötendő vezetékek látszólagos ellen­állásait e frekvenciáig utánképezzék, azaz olyan hálózatot találjanak, melynek lát­szólagos ellenállása, az átviendő frekven-10 ciaterületen belül fekvő frekvenciától függően, az utánképzendő vezeték látszó­lagos ellenállásával megegyezik. Ezek az után képzések arra szolgálnak, hogy, egy kiegyenlítőkapcsolással összeköttetésben, 15 az egyik erősbítő csőtől jövő áramokat távoltartsák a másik erősbítő csőtől. A találmány célja, hogy ilyen erősbi­tőknél, egyszerű eszközökkel, a pupin­vezetékek jó utánképzését hozzuk létre és 20 pedig a pupinvezeték határfrekvenciájá­nak kb. 0.8—0.9 részét tevő frekvenciákig. A vizsgálódások egyszerűsbítése céljá­ból a pupinvezetéket, tudvalevőleg, jó megközelítéssel, egyenlő vezetéktagok lán-25 colatából felépítve lehet képzelni, mely tagok kapacitások, induktivitások és Ohm­féle ellenállások hálózatából állanak első vagy második fajtájú láncvezetők tagjai módjára. A találmánynak megfelelően, az 50 utánképzés ilyen vezetéktag módjára ki­képezett hálózatból áll, melynek határ­frekvenciája magasabb, mint, azonos vagy közel azonos hullámellenállásnál, azután képzendő vezetéké és melynek végei Ohm-15 féle ellenálláson át vannak egymással összekötve. A rajz ábrái a találmányt megvilágí­tani vannak hivatva. Az 1. ábrán egy hosszú pupinvezeték látszó­r0 lagos ellenállása, e vezeték egy tagjának látszólagos ellenállásával összehasonlítva van feltüntetve, mely vezetéktag Ohm­féle ellenállással van lezárva, mely utóbbi megközelítőleg egyenlő a vezték hullám­ellenállásával. A 45 2. ábra megfelelő összehasonlító görbé­ket ábrázol olyan vezetéktag ©setén, mely­nek a találmány szerint, magasabb a határfrekvenciája. A 3. ábra végül magának egy ilyen után- 50 képzésnek foganatosítási példáját ábrá­zolja. Valamely hosszú pupinvezetéknek, azaz olyannak, melynek összcsillapítása nagy, az utánképzendő (Z) látszólagos ellen- 55 állása, tudvalevőleg, a frekvenciától függően, jó megközelítéssel, ezzel a kép­lettel fejezhető ki: Z -V-í V ahol (L) és (C) a vezeték egy tagjának in­duktivitásait, illetve a kapacitásait és w0 a határfrekvenciát jelenti. A szakadozott vonallal rajzolt (1) görbe (1. ábra) ezt a függőséget reprezentálja. Emellett a ha­tárfrekvenciára az wq = 16850 és a hullám­ellenállásra 1/ ^ = 1605 érték vétetett 60 6? alapul. A vezeték egy tagjának (W) kom­plex látszólagos ellenállása, mely vezeték' tagot egy, az R= j/ Cf huUámellenálláa nagyságával bíró Ohm-féle ellenállás zárja le, az u frekvenciától való függésé­ben, a Kirchhoff-féle elágazási törvény alapján levezetett következő képlettel fe­jezhető ki: 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom