92107. lajstromszámú szabadalom • Vetítőeljárás és berendezés

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAB KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 92107. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Vetítőeljárás és berendezés. Nappali Vetítő Részvénytársaság- Budapest, mint ifj.Krepuska Lajos mérnök budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1925. évi junius hó 5-ike. Jelen találmány tárgyát eljárás és beren­dezés képezi álló- vagy mozgóképek vetí­tésére. Az eljárás fő célja, hogy a vetített képet minden idegen fény zavaró hatásá-5 tói annyira mentesítsük, hogy a vetítést akár nappali világosságnál is szabadon vé­gezhessük. A berendezés pedig rendkívül egyszerű statikai eszközökkel teszi lehetővé az eljárás foganatosítását anélkül, hogy 10 a tulajdonképeni képvetítést magát módo­sítanunk kellene. Az eljárás lényegileg abban áll, hogy a már a szabadba kilépett vetítősugárnyalá­bot egy vagy több, optikai rácsszerű liáló-15 zaton bocsájtjuk keresztül. A háló színe, fénynyelése, sűrűsége, továbbá a hálónak a vetítőernyőtől mért távolsága mind meg­annyi optikai tényező, amelyek segélyével az ernyőt a nappali világosság, vagy más 20 idegen fény elől tetszőlegesen sötétre ár­nyékolhatjuk anélkül, hogy az élessé kon­centrált vetítősugárnyalábot útjában érez­hetőleg feltartanék. A háló által okozott fényveszteség u. i. aránylag elenyésző cse-25 kély, úgyhogy ez a találmány révén el­ért új előnyök mellett gyakorlatilag számba se esik. A berendezéseket a rajzok nyomán írjuk le közelebbről, melyek néhány kiviteli példát 80 vázlatosan tüntetnek fel. 1. és 2. ábra egy-egy vetítőernyő vízi­szintes metszete. 3. ábra egy más vetítőernyő függélyes metszete. 85 Az 1. ábra szerint az (1) táblára feszí­tett (2) vetítőernyőt, a (3) hézag közben­hagyásával, (4) optikai rácsszerű háló fedi át, amely szitaszövetből, vagy más, szitaszövetszerű anyagból, pl. tüllből van. Az ernyőt és a hálót (5) közös fényzáró 40 köpeny fogja körüL A (6) vetítősugárnyaláb áttöri a (4) hálót és mihelyt a kép a (2) ernyőn megjelenik, a néző szeme önkénytelenül erre áll be, úgyhogy a háló megvilágított része merő- 45 ben eltűnik és az ember csakis a képet magát látja ottan. Ha a vetítést megelőző­leg a (2) ernyőt a (3) hézagból, vagyis a (4) háló mögül nézzük, akkor az ernyőt sötétnek látjuk, még ha künn nappali vilá- 50 gosság van is. Ha a háló színes, akkor a vetítést szín­szűrő hatással is kombinálhatjuk. Minél fénynyelőbb, azaz minél sötétebb, pl. fe­kete a háló anyaga, annál plasztikusabban 55 mutatkoznak a közönséges, vagyis a fehér­fekete színellentéteken alapuló fényképek, mint a mozgóképek stb. A 2. ábra szerinti berendezés csupán abban különbözik az 1. ábrabelitől, hogy 60 most egy második (7) hézag közben­hagyásával, egy második (8) hálót is (al­kalmazunk és hogy a (9) köpeny a néző­oldal felé széttárul. Az egymásután következő hálók külön- 65 böző színükkel vagy különböző sűrűségük­kel tetszőlegesen kiegészíthetik egymást. Megtehetjük pl. azt is, hogy az egyik háló csupa függélyes, a másik pedig csupa víz­szintes vonalú elemből álljon stb. 70 Amint a 3. ábrából látható, a hálók ro>­lettaszerűekké vannak kiképezve, úgyhogy könnyen kezelhetők és egyen ként . vagy pl. esti vetítés alkalmával valamennyien kiiktathatók. A (10) tekercselőtengely (11) 75 csapja (12) vezetékben előre-hátra, vagyis

Next

/
Oldalképek
Tartalom