92094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes termékek előállítására szénből, kátrányokból és ásványolajokból

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93094. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás értékes termékek előállítására szénből, kátrányokból és ásványolajokból. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A. bejelentés napja 1926. évi március hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi március hó 14-ike. Azt találtuk, hogy szénnek, kátrányoknak, ásványi olajoknak és másefféléknek benzinekké, kenőolajokká és egyéb értékes folyós átalakulási termékekké való 5 átalakításánál különösképen áramló redukáló gázok útján, melyek szénoxidot tartalmaznak, magasabb hőmérsékleten és nyomás, főként magas nyomás alatt, gondoskodni kell a vas, kobalt és nikkel 10 távoltartásáról, mert ellenkező esetben nem kívánatos mellékreakciók lépnek fel. Szabad vas, nikkel vagy kobalt bontó hatást gyakorolnak a szénoxidra, amenynyiben hirtelen hőfejlődés közben szén-15 sav és korom keletkezik, ami nemcsak redukálógázveszteséget jelent, hanem egyebek közt a csővezetékek eltömődéséhea és a készüléknek a túlmagas hőmérsékletek folytán való veszélyeztetéséhez 20 vezethet. Az említett fémek jelenlétében és hidrogén egyidejű alkalmazása mellett magasabb hőmérsékleteken metán és víz is képződik, ami egyéb nem kívánatos zavarok mellett még hidrogónveszte-25 séggel is jár. Ezeket a hátrányokat kiküszöböljük, ha a találmány szerint a redukáló gázt nem hozzuk érintkezésbe szabad vasból, nikkelből vagy kobaltból álló falakkal. Emellett tekintetbe kell 30 venni, hogy ezek a fémek nemcsak a felhevített reakciótértől, hanem a be- ós elvezetőcsövektől, valamint esetleges hőki cserélőktől és egyéb készülékrészektől, melyekkel a nyomás alatt álló gáz érint-35 kezésbe jön, távoltartandók, mert különben itt is fellépnek az említett hátrányok és ezenkívül még illó fém-szénoxidvegyületek is képződhetnek, amelyek könnyen bekerülhetnek a kontaktustérbe, ahol a 40 belőlük a hő befolyása alatt kiváló fémek az említett zavarokat hozzák létre. A redukáló gázokban esetleg már jelenlévő illó vas-, kobalt- vagy nikkelvegyületeket tehát szintén célszerűen a gázok felhasználása előtt eltávolítjuk. Általában ele- 45 gendő, ha pl. kereken 200 atm. nyomás mellett az apparaturának 150°-nál melegebb részei, melyekkel a szénoxidtartalmú gázok érintkezésbe jönnek, nincsenek vasból, kobaltból vagy nikkelből, nevezete- 50 sen, ha száraz gázokról van szó; azonban nedves gázokkal dolgozva még alacsonyabb hőmérsékleten is felléphetnek a fémek jelenlétében káros hatások, úgyhogy ebben az esetben is célszerű, ha a 55 készülékrészek nincsenek vasból, nikkelből vagy kobaltból. Azon falakhoz, melyekkel a gázok érintkeznek, a következő anyagok jönnek tekintetbe: réz, ezüst, alumínium vagy ezeknek ötvözetei, vagy 60 króm, mangán, vanadium, urán vagy speciális acélok, tetemes mangán, króm, titán, wolfram, vanadium- vagy molibdéntartalommal, vagy a speciális acéloknak megfelelő más ötvözetek, pl. olyanok, 65 amelyek túlnyomó vastartalom helyett főképpen nikkelt vagy kobaltot tartalmaznak, a kevésbbé felhevített részekhez pedig adott esetben alacsonyabb olvadáspontú fémek, ú. m. ón, cink, kadmium, 70 ólom vagy ezek ötvözetei vagy ezekből készült bevonatok. Alumíniumnak, alumíniumban dús ötvözeteknek, krómnak vagy krómötvözeteknek, adott esetben nikkeltartalmú krómötvözeteknek az 75 edényfalakhoz való alkalmazása még azzal az előnnyel is jár, hogy a kezelendő anyagokban esetleg jelenlevő kén nem hat zavarólag. Különböző készülékrészekhez különböző anyagok is használhatók. 80