92071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hajózható és efféle csatornák építésére

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92071. SZÁM. — XVle. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés hajózható és efféle csatornák építésére. Dr. Ing\ Brünigr Viktor mérnök Berlin-Grunewald. A bejelentés napja 1926. évi március hó 10-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1925. évi március hó 11-ike. A találmány csatornák, pl. hajózó-, ta­lajjavító- (meliorációs) és más ilyen csa­tornák építésére szolgáló eljárásra és be­rendezésre vonatkozik. Az ilyen csator-5 náknak eddigi kézi, ásómunkával, kot­rókkal, stb. való előállítási módja drága és hosszadalmas. Azonkívül a kiásott, ki­kotort anyagot (földet, követ, stb.) külön szállító berendezésekkel kell tovaszállí-10 tani. A jelen eljárás szerint az anyagot nyo­más alatt álló vízzel, igen kemény anyag esetében esetleg még mechanikai eszkö­zökkel vagy robbantószerekkel is választ-15 juk le és azután az e fecskendezéshez használt vízből, esetleg még ehhez veze­tett nyomásmentes vagy alacsony nyo­mású vízből és a leválasztott anyagból álló iszapot, alkalmas berendezésekkel, pl. 20 szivattyúkkal, eltávolítjuk és tetszőleges helyre továbbítjuk. Javasolták már, meglévő folyómedrek és effélék kiszélesítésénél, a meglévő víz­felszín felett helyet foglaló anyag levá-25 lasztására a nyomás alatt álló víz hasz­nálatát. A vízfelszín alatt lévő anyagot ekkor vedres kotrókkal, lapátos kotrókkal vagy egyéb ásóberendezésekkel távolítot­ták el és szállítóberendezésekkel szállí 80 tották tova. Itt e külön, a vízfelszín alatt dolgozó ásóberendezések használata elke­rülhetetlen volt, mert a vízfelszín alatt, nyomás alatt álló vízsugárral nem lehet dolgozni. 35 A jelen eljárás ezzel szemben minde­nütt lehetővé teszi az anyagnak nyomás alatt álló vízzel való eltávolítását, ami minden más, eddig használt, ásóberende­zés használatát feleslegessé teszi. Lénye-40 gében az eljárás abból áll, hogy az eltá­volítandó anyagot a megmaradó anyag­tól nagynyomású vízzel, esetleg mecha­nikai eszközök vagy robbantószerek egy­idejű használata mellett választjuk el. miközben a munkahelyet a már egészen 45 vagy részben kész csatornarésztől vagy egyéb helyektől vízmentesen elválasztjuk; a vízzel keveredett, levált anyagot a munkahelyről kiszivattyúzzuk és szivaty­tyúk vagy effélék segélyével tetszőleges, 50 kívánt helyre továbbítjuk. A találmány lényeges ismertető jele tehát az előzők­ben vázolt munkamódnak használatában áll, a munkahelynek a már kész csatorna­résztől vagy egyéb helyektől alkalmas, 55 alább ismertetett eszközökkel való egy­idejű, vízmentes elválasztása mellett. Ez elválasztással lehetővé válik, hogy a víz­felszínt, a munkahelyen, tetszőlegesen sza­bályozzuk és másképpen állítsuk be, mint 60 a kész csatornarészben, vagy egészen szá­razon, víz nélkül tartsuk, ami az anyag­nak, a nyomás alatt álló vízzel, minden helyen való megmunkálását teszi lehe­tővé. Ezáltal továbbá azt a pótlólagos víz- 65 mennyiséget, mely a leválasztott anyag­gal keverendő, hogy az iszap szivattyúz­ható legyen, szabályozni lehet, hogy a lehető legkisebb erő- és vízfogyasztásra való tekintettel, csak annyi vizet bocsás- 70 sunk a munkahelyre, amennyi éppen a szivattyúzható iszap létrehozásához szük­séges. Az ismert, hasonló javaslatoknál, ettől eltérően, a vízfelszín a munkahelyen és a csatorna többi részében mindig 75 ugyanaz volt. Nem volt tehát lehetséges a tovaszivattyúzandó iszap víztartalmá­nak szabályozása. Ez nagy vízpazarlás­sal járó munkát eredményezett, mert igen sok vizet kellett elvezetni a benne fog- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom