92022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés poralakú, szilárd vagy porlasztott folyékony tüzelőanyagok elégetésére, elgázosítására vagy kigázosítására

Meg-jelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92022. SZÁM. — IL/I. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés poralakú, szilárd vagy porlasztott folyékony tüzelőanyagok elégetésére, elgázosltására vagy kigázosítására. Szikla Géza műszaki tanácsos Budapest. A bejelentés napja 1924. évi február hó 4-ike. Az ismert szénportüzelések a szénnek rendkívül finomra való őrlését igényelték, ami jóminőségű és száraz szeneknél is költséges és körülményes eljárás volt, azon-5 ban barna szenek esetén még előzetes szárítást is tett szükségessé és különleges nehézségeket okozott. Ezenkívül a tűzteret igen hosszúra kellett méretezni, hogy hoszszú láng fejlődhessék ki, nehogy a szén 0 elégetetlenül távozzék. Még így is ki volt a tüzelés annak téve, hogy elégetetlen szénpor és a szállópor alakjában tovaragadott salak a kazánrészekre lerakódik. A találmány oly eljárásra és berende-5 zésre vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy durvára őrölt vagy durva szemnagyságú, szitálatlan, tehát különböző szemnagyságok keverékét tartalmazó poralakú tüzelőanyagot esetleg légfelesleg nél-0 kül, sőt szükség esetén éghető gázok termelése céljából korlátolt léghozzávezetéssel égessünk el teljesen gázalakú termékké, minimális lángsebességgel, tehát aránylag rövid tűztérben. 5 A találmány lényege abban áll, hogy a poralakú tüzelőanyagot a szemcsék súlyával szemben működő, emelkedő, gázáram segélyével előidézett, lényegileg nyugvó, lebegő állapotban égetjük el. Emel-0 lett célszerűen oly lebegtető gázáramot használunk, amelynek sebessége alulról felfelé fokozatosan csökken, úgyhogy az emelkedő légáram által ellensúlyozott tüzelőanyagszemcsék nagyság szerint úgy ráfi tegződnek, hogy a nagyobb fajsúlyú, va,gy nagyobb méretű szemcsék mélyebb rétegekben a kisebb fasúlyú vagy finomabb szemcsék pedig magasabb rétegekben kerülnek egyensúlyi helyzetbe. A lebegtetésre vagy tisztán az égést táp- 40 láló levegőt magát használhatjuk, vagy pedig az éghető gázokkal vagy már elégett füstgázokkal keverhetjük. Az eljárás szerint tetszőleges poralakú tüzelőanyagot (pl. kőszenet, kokszot, fél- 45 kokszot, barnaszenet, lignitet vagy fürészport, avagy ezek keverékét) égethetünk el, amidőn is a szenet elegendő durván, pl. 2 mm szemnagyságra őrölni, ami mellett az őrlésnél keletkező finomabb port avagy 50-a kisebb mennyiségben keletkező még durvább szemeket nem szükséges szitálással elkülöníteni. A mellékelt rajzban a találmány szerinti tüzelőberendezésnek több példaképem 55 megoldási alakja van vázlatos hosszmetszetben feltüntetve. Amint az 1. ábrából látható, az (1) tűztél- alulról felfelé bővülő kamrából áll, mely lényegileg kúpos, piramis- vagy ék- 60 alakú lehet. Az (1) tűztér alsó végéhez egyenletes keresztmetszetű, vagy lefelé bővülő keresztmetszetű (2) rész, a tűztér felső végéhez pedig szükség esetén ugyancsak lényegileg egyenlő keresztmetszetű (3) 65 rész csatlakozhatik. Az (1) tűztér be tápláljuk a többé-kevésbbé durván vagy liliomán megőrölt tüzelőanyagot, még pedig célszerűen olyként, hogy a betáplálás a tűztér legszűkebb keresztmetszeténél maga- 70 sabban fekvő egy vagy több (4) ponton történjék mechanikai tápláloszerkezetek, pl. (15) szállítócsavar, vagy pneumatikus szállítószerkezetek pl. fuvatás segélyével. 75 A betáplált poralakú tüzelőanyag súlyánál fogva lefelé, a tűztér szűkebb keresztmetszete felé hull. A tűztérbe a tüzelő-