91971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rugalmas masszák alakítására

Megjelent 193Q. évi május hó 15-én. MAGYAR KI RÁ LYI S^g® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91971. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás rugalmas masszák alakítására. D. Gestetner Limited mint Miller George Charles Henry londoni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1926. évi március hó 8-ika. Angolországi elsőbbsége 1925. évi március hó 12-ike. Ez a taláJlmány vulkanizált olajkeve­réknek és exoithermás reakció útján vagy magas hőinlérséknél vagy olyan más fel­tételek mellett keletkező hasonló viszkó-5 zus anyagoknak formázására vonatkozik, amelyek gáz- vagy gőzbuborékok jelent­kezésére vezethetnek. Ismeretes, hogy kövér olajoknak kén­nel vagy kénkloriddal való kezelése ré-10 vén nyert vulkanizált olajokat a minősé­geknek széles skáláján állítják elő és gra­nulált alakban, „faktice" vagy gumipót­lék gyanánt, vagy gumival együttesen mint „rekuperált" vagy „regenerált" gu-15 mit vagy más gyantát árusítják, vagy pedig vulkanizálatlan olajokat nyers gu­mival való keveréshez, vagy további mennyiségű gumival és kénnel való keze­léshez és alsóbb rendű gumiáruk előállí-20 tására való öntéshez alkalmas összefüggő masszában hozzák forgalomba. Zsíros olajoknak kénkloriddal való re­akcióját hőemelkedés kíséri, a reakció terméke kezelés közben viszkózus vagy 25 viszkózussá válik és a massza levegőt zár magába, illetőleg gázbuborékok keletkez­nek benne. Teljesen vagy túlnyomóan vul­kanizált olajokból való tárgyak készítésé­nél tehát nehézségek voltak tapasztal-30 hatók. Nyomdahengereknek ily anyagból való előállításához javaslatba került, hogy az olaj és kénklorid keveréke nagy sebesség­gel forgó mintába tétessék, hogy az anyag 35 kényszerüljön odasimulni a minta falá­hoz, amit azután megfelelően kezeltek arra, hogy a mintázott masszát elkülöníthessék a mintáitól. A minta forgatását azért al­kalmazzák, hogy a vulkanizált olajmasz-40 szabói a belé zárt levegőt vagy a reakció által benne fejlődő gázokat kikergessék. Ily módon sima felületű hengerpalást keletkezik és mialatt ez még benn vann a mintában, a testet alkotó anyagot — ami vulkanizált olajkeverék lehet — beöntik 45 a mintába. Ez a találmány azon megfigyelésen alap­szik, hogy a fentjelzett anyagnak a min­tába való juttatásával és mindaddig tartó nyomás alá Való vetésével, amíg a kívánt 50 reakció bekövetkezik, a kész masszában vagy áruban oly kicsinyek lesznek a bu­borékok, hogy a massza tulajdonságait nem ronthatják. Az anyagot a találmány értelmében te- 55 hát teljesen merev, azaz nem hajlékony mintába vezetjük be, a mintát zárjuk és a massza hőmérsókét emeljük vagy emel­kedni engedjük, mialatt az anyagot nagy nyomás alatt tartjuk. 60 A mintában elhelyezett anyagra célsze­rűen külső mechanikai eszköz révén gya­koroljuk a nyomást. Az anyagra gyakorolt szükséges nyo­más mértéke 350—425 kg pro cm2 , azaz oly 65 mértékű, aminő a gyakorlatban nem volna elérhető, hacsak a minta nem elég szilárd, illetőleg nem engedékeny. Az anyagot közvetlenül a mintába való hozatala után vagy alkálmas idő múlva 70 sajtóban nyomás alá vetjük és esetleg még a hőokozta kiterjedését is felhasz­náljuk a nyomás növelésére. Testeknek, pl. nyomdai sajtók, sokszo­rosítók és hasonlók festék-elosztó henge- 75 reinek, vagy ily gépek szorító hengerei­nek, írógépek és hasonlók hengereinek Vagy nyomófelületeinek vulkanizált olaj­ból való alakításakor a kövér olajat és vulkanizáló közeget, pl. ké'hkloridot tar- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom