91904. lajstromszámú szabadalom • Kúttégla

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. :.: AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91904. SZÁM. — XXI/e. OSZTÁLY. Kúttégla. Varga András cementárugyáros Kondoros. A bejelentés napja 1925. évi junins hó 4-ike. A kutak eddigi készítési módjja abban állt, hogy a kútüregbe betongyűrűket helyeztek el, melyeket azután cementtel egymáshoz kötöttek, úgyhogy azok egy betoná csövet képeztek. Eltekintve attól, hogy már a betongyűrűk elhelyezése is nehézkes, az ily kutaknak az a hátrányuk isi meg volt, hogy a víz csak a kútüreg alján szivároghatott be, hol a betoncsőj 3 úgy mint felső végén nyitva volt, míg a betoncső kerületén levő erek vize nem juthatott közvetlenül a kútüregbe, hanem csak a földön keresztülszivárogva kerülhetett a kútba. A kútfúrással foglalkozó 5 szakemberek ezt a káros körülményt azzal a .kilejezéssiel jellemzik, hogy «a föld nem lélekzik», vagyis a víz keringése a kútüregben alá van kötve és ennek követe kezménye az, hogy a víz poshad, azaz 3 felszínén zöldes lesz. A kútüreg kifalazásának egy másik módja abban áll, hogy a kútüreget téglával vagy kővel kifalazták. Itt ugyan a víz poshadása nem következik be, minthogy 3 alkalma van vagy a téglán vagy pedig a kövek közt átszivárogni. Hátránya az ily kutaknak viszont az, hogy nagyon könnyen beomlanak, mely körülmény eltekintve attól, hogy a javítás drága, meg annyiban ) is kellemetlen, hogy a javítás ideje alatt a vízszolgáltatás többé-kevésbbé szüneteL A találmány szerinti kúttéglával épített kutak megszüntetik mindezen hátrányokat, minthogy ezek nem omlanak be «a j föld lélekzése» nincs alákötve, vagyis a kútüreg kerülete mentén levő vízerek nemcsak a föld rétegén való átszivárgás után juthatnak alulról a kútüregbe, hanem közvetlenül beszivároghatnak oda. A kúttéglák elhelyezése sem olyan nehézkes, mint 40 a betongyűrűké. A rajzon a találmány szerinti kúttéglának egy kiviteli alakja van példaképpen feltüntetve és pedig az 1. ábra az egyik kiviteli alak távlati 45 képe, a 2. ábra egy másak kiviteli alak távlati képe, a 3. ábra a kúttéglák elhelyezési módja távlatilag feltüntetve. 50 A homoktégla gyanánt vagy salak és cementkeverékből készített (1) téglák körívalakban készülnek és felső sík felületükön ugyancsak körívalakú (2) léccel vannak ellátva, míg alsó sík felületükön e 55 lécnek megfelelő (3) horonnyal bírnak (1. ábra). Míg az 1. ábra szerinti kúttéglák1 mindkét (4) oldalfelülete teljesen sík, addig a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál, mely ugyancsak felső (2) léccel és alsó (3) 60 horonnyal van ellátva, a (4) oldalfelületek egyike teljesen sík, míg a másik (5) haránthoronnyal van ellátva. Ha a kutat az 1. ábra szerinti kúttégi Iákból építjük, akkor azokat úgy helyez;- 65 zük el, hogy az (1) téglák között mindenütt egy kis (6) hézagot hagyunk (3. ábra), melyeken át a téglák alkotta henger körül levő erek vize közvetlenül beszivároghat a kútüregbe. A kúttéglákat helyzetükben 70 a (3) hornyokba heilleszkedő (2) lécek biztosítják, úgyhogy a kút nem omolhat be. Ha a kutat a 2. ábra szerinti kúttéglákból építjük, akkor az (1) téglákat hézag meghagyása nélkül illesztjük egymás mellé. 75 Két tégla összeillesztésekor az egyiknek teljesen sík (4) oldalfelülete a másik téglának azon (4) oldalfelülete mellé jut,