91899. lajstromszámú szabadalom • Furnír

Megjelent 1930Q. évi május hó 15-én. ^^ MAGYAR KIRÁLYI jKEgfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91899. SZÁM. — VIIl'/c. OSZTÁLY. Furnir. Svatek Eduárd mérnök Wien. A bejelentés napja 1925. évi október hó 21-ike. A bútoriparban például egyenetlen vagy silány fák burkolására és nemesítésére, továbbá intarziák készítésére szolgáló eddig ismeretes fafurnirok technológiai sajátsá-5 gaik és előállítási módjuk tekintetében több hátránnyal bírtak. A fafurnir feldolgozva is fatermék marad a fa összes hátrányos tulajdonságaival, mint amilyenek a korhadás, az összehúzódás és a 10 rosttörékenység. A fafurnirok mindig higroskópikusok, a politúr át idővel elvesztik, megvetődnek, megrepedeznek s könnyen válnak le az alzatról. Emellett különösen vékony fafurnirok létesítése, történjék ez 15 akár gyalulással, akár hántással vagy fűrészeléssel, mindig körülményes és költséges, némely fanemnél pedig a feldolgozandó fatömb technológiai sajátságai és a fa értéke folytán erősen korlátozva is 20 van. A hátrányok folytán már megkísérelték fafurnirpótlékok, pl. fémfurnirok készítését. Ezek nem felelnek meg azonban a mai fanemesítőipar sokoldalú követelményei-25 nek. Az ilyen fémfurniroknak a fanemesítőiparban régesrégtől alkalmazott egyszerű asztaloísszerszámokkal való feldolgozása lehetetlen, mimellett a nyers famunkadarabnak a fémfornirral való bur-80 kolása is tetemes nehézségekbe ütközik. Ettől eltekintve igen nehéz a fémfurnirra természethű és emellett tökéletes tartósságú íarajzolatot alkalmazni. A jelen találmány célja oly mesterséges 35 furnir létesítése, mely a természetes falurnir előnyeit annak hátrányai nélkül bírja. Az ilyen mesterséges furnir a találmány szerint több sajátos alkatrészből képezett, mesterséges úton farajzolattal (pl. faere-40 zéssel, habokkal, színezéssel stb.) ellátott lemezből áll, mely egyrészt növényi vagy ásványi eredetű rostanyagokat vagy ezek elegyét, másrészt természetes vagy mesterséges gyantákat, ill. ezek elegyét az alkatrészek felhevítése és nyomás alá he- 45. lyezése révén adódó kémiai állapotban tartalmazza. Az ilyen mesterséges furnirokat, pl. úgy állítjuk elő, hogy a furnirnak a rostanyagokat tartalmazó szerkezeti elemeit 5a természetes vagy mesterséges gyantákkal impregnáljuk és hő és nyomás alkalmazásával lemezekké sajtoljuk. Rostanyagok gyanánt minden növényi rostanyag (pl. pamut;, kender, selyem stb.) 55. laza állapotban vagy feldolgozva (pl. bunda, szövet, papír stb.) alkalmazhatók. Ásványi rostanyagok gyanánt főleg az asbest vált be, mely ugyancsak laza rostok vagy feldolgozott felületek (bunda, szö- 6Q> vet. stb.) alakjában használható. A furnir rostanyagot tartalmazó szerkezeti eleme növényj és ásványi rostanyagpk keverékéből is állhat. A rostanyagot tartalmazó szerkezeti elemhez szükség szerint festő- 65 anyagokat, töltőanyagokat stb. elegyíthetünk. A mesterséges furnir másik fontos alkat részcsoportja a természetes vagy a mesterséges gyanták vagy ezek elegye. Ha az első anyagcsoportot a másik anyag- 70 csoporttal meleg és nyomás alkalmazása mellett vékony lemezekké sajtoljuk, szívós, szilárd, de emellett rugalmas lapokat kapunk, melyek technológiai sajátságaik tekintetében a legjobb természetes 75 fafurnirokat is felülmúlják. Gyanták gyanánt sellak, kopál, különösen a fenollormaldehyd-kondenzáció termékek s a természetes és mesterséges gyanták keverékei ajánlatosak. A gyanta-80