91887. lajstromszámú szabadalom • Horonyzár villamos gépek és készülékekhez
Megjelent 15Q . évi május h ó 15 -én . ^^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91887. SZÁM. — "Vll/g. OSZTÁLY. Horonyzár villamos gépek és készülékekhez. Österreichische Siemens-Schuckert-Werke A.-G. Wien. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 3-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi november hó 20-ika. A találmány tárgya villamos gépek és készülékek számára készült horonyzár, amelynek lényege abban áll, hogy a ho^ ronyzár oldalai tömör magnetikus anyag, ból készültek, amelyek között egy-egy vagy több részű, külön betét segélyével szétfeszíthető, illetőleg feszített állapotban tartott rossz mágneses anyagból készült mag van elrendezve. Ily feszíthető magokat ) lamelláit horonyzáraknál azért alkalmaztak, mivel e magok különösen a pléhek egyenetlen kinyúlásai miatt nem hajthatók hosszirányban tömör ékek módjára a fogfejek közé. Sima, tömör ékek esetében 5 külön, feszíthető mag alkalmazása nem volna indokolt. Kitűnt azonban, hogy a tömör zárótestek, amelyeket feszítőszervek nélkül alkalmaznak, csak nagyon nehezen távolíthatók el, amire pedig pl. a leker-0 cselés megsérülésekor szükség van, vagy pedig ezen ékeket oly kis feszültséggel kell elrendezni, hogy ezek könnyen kilazulnak. A találmány tárgyát alkotó kiképzés lehetővé teszi, hogy tömör zárótesteket 5 is biztosan és könnyen oldhatólag rendezzünk el a hornyokban, amennyiben az eddigelé csak lamelláit horonyzáraknál alkalmazott feszítőszerkezetet tömör ékekre visszük át. Kísérletek mutatták, hogy az iO így szerkesztett kombinált horonyzár villamos szempontból a lamelláit horonyzárakkal aequivalens, mechanikai szempontból pedig előnyősehb és előállítása lényegesen egyszerűbb. A zárótest nem mag!5 netikus része egyedül veszi fel a f eszítéskor fellépő járulékos igénybevételeket, míg az általa kitámasztott magnetikus részek és a velük közvetlen érintkezésben levő fogfej oldalak meg vannak kímélve, A kombinációnak egy különös előnye abban áll, hogy 40 a szigetelés, amely a lamelláit horonyzáraknál csak nagyon körülményesen rendezhető él a lamelláit rész és a mag között (mivel azt két lamelláit rész kiugró pléhélei között kellett áttolni), az új ki,- 45 vitelnél egyszerűen rendezhető el a hoíronyzár és a fogfejek oldalfalai között, miután a szigetélés egyik oldalával sima felületre fekszik fel és csak szembenfekvő oldala érintkezik a fogfejek kiálló 50 pléhéleivel. A rajz a találmány egy kiviteli alakját mutatja és pedig az 1. ábra egy horonyzárat keresztmetszetben, a 55 2—4. ábrák a horonyzár oldalait képező magnetikus részt nézetben és két keresztmetszetben. A felvett .esetben a zárótest óit részből áll: a két magnetikus oldalrész (b), a kétrészű 60 nem mágneses mag két fele (c) és a (d) feszítődarab, amely pl. közönséges drót ás llehet. A (b) mágneses részeik a (c) magfelteiket (e) lapok siegélyével: fogják át és adott esetben azokkal forrasztás által is 65 egybe vannak kötve. A zárótest csak annyi mágneses anyagot tartalmaz, amennyi feltétlenül szükséges és annak dacára szerkezete tömör. A (d) feszítődarab elégendő nagy felületeken fekszik fel a (c) mag- 70 részre, úgyhogy azok elcsúszását megakadályozza. A (b) oldalrészek és az (a) fogfejek között (f) szigetelő betétek vannak elrendezve, amelyek egészen vékonyak lehetnek és mágneses szempontból nem ké- 75 peznek számbaveendő ellenállást. A (c, d) feszítőszerkezet különféle módokon képezhető ki, anélkül, hogy a találmány lényege
