91877. lajstromszámú szabadalom • Kőmegmunkáló szerszám

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JOBBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91877. SZÁM. — XII/Í. OSZTÁLY. Kőmegmunkáló szerszám. Thune-Holm Erling- mérnök Billingstaci Osló/m. A bejelentés napja 1925. évi junius hó 24-ike. Norvégiai elsőbbsége 1924. évi junius hó 27-ike. A találmány oly kőmegmunkáló szerszámra vonatkozik, melynek ütőkalapácsa játékkal van gyorsan lengő láncszemek, csuklók vagy karok külső végén ágyazva (osztrák szab. 98012.). Az ilyen szerszámnak, különösen, ha a szemek belső végei egy forgó aggyal vagy karkereszttel vannak foroghatóan kapcsolva. gyenge pontot képez az ütőkalapácsnak a szemeken való ágyazása. Ezen ágyazásra eddig csapszeg szolgált, mely azonban könnyen lehet kitéve a kalapács lökéseinek, ha az másodpercenként sokszor és nagy sebességgel ütődik a kőre. Ép ezért nehézségeket okozott a csapszegnek keillő nagy ellenállással való felruházása anélkül, hogy méretei aránytalanul nagyok lennének. A találmány ezen hátrányt az ütőkala-i pács és a láncszem stb. közti olyan kapcsolat révén küszöböli ki, ami által a csapszeg gyakorlatilag az ütésektől mentesíttetik. Ezt azáltal érjük el, hogy a kalapácson és a szem vagy kar végén keresztüldugott csapszeg befogadására szolgáló kalapácsnyílást úgy képezzük ki, hogy a csapszeg a kalapácshoz csak egy vonal mentén feküdhessen, amennyiben a kalapácslyuk görbületi sugarát mindenütt na-i gyobbra szabjuk, mint a csapszeg sugara. Ennek megfelelően a kalapács úgy van méretezve, hogy ha egy vonal mentén a csapszegen lóg, fizikai ingát képez és a pL háromszögletes kalapács egyik alsó sarká-i nak távolsága a felfüggesztési pontból a szomszédos kalapács oldalra ejtett merőlegestől akkora, mint a kalapács tehetetlenségi nyomatéka elosztva a kalapács tömegének és a kalapács súlypontja és az említett merőleges közti távolságnak szór- 40 zatával. A találmány példaképen a csatolt rajzon van feltüntetve, mely magát a kalapácsot, a csapszeget és a szem vagy kar egy részét ábrázolja. 45 Az (1) ütőkalapács maga sokszögű, pl. ismert módon háromszögű és gyengén domború oldalakkal bír. A közepén kiképezett (2) lyuk nagyjában a kalapács külalakjának megfelelő sokszögletes alakú, de 50 a sarkokban homorúan van kiképezve, mely homorulatoknak (R) sugara mindenütt nagyobb, mint a csapszegnek (r) sugara azon (3) szakaszon, amelyen a kalapács lóg. A kalapácsot hordó (4) szem az 55 (5) nyíl értelmében leng. A rajzból láthatjuk, hogy a kalapácslyuk mindenütt nagyobb görbületi sugarú, mint a megfelelő (3) csapszegrész. Ha a kalapács a rajz értelmében a csa- 60 pon lóg és azt csak (o) vonal mentén érinti, fizikai ingát képez, ha a méretezést úgy választottuk meg, hogy mely képletben (L) az (o) felfüggesztési 65 pontból a kalapácsoldalra bocsátott merőleges ós az (si) kalapácssarok közötti távolság, (T) a kalapács tehetetlenségi nyomatéka, (M) a kalapács tömege és (a) az említett merőleges és a kalapács (P) súly- 70 pontja közti távolság. Működtetéskor az (5) nyíl irányában a szem vagy kar sebesen forog s a kalapács a kőre sarkainak egyikével csapódik. A sarokra ható ütés már most a felfüggesztés 75 sajátossága folytán nem vitetik át a (3)