91857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás párhuzamos síku talpakkal bíró T és U vasak hengerlésére universal hengerműveken a talp lehajlításával
* Megjelent 19 30 . évi . ju nius hó 2-án. MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91857. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás párhuzamos-síkú talpakkal bíró T- és U-vasak hengerlésére universalhengerműveken a talp lehajlításával. Di\ Puppe Johann mérnök Boroszló. A bejelentés napja 1921. évi március hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1915. évi november hó 23-ika. A 87712. sz. szabadalomban oly eljárás van ismertetve párhuzamos felületű talpakkal bíró T- és U-vas,áknak universalis hengerműben a talpak lehajlítása közben 5 való előállítására, melyben a talpak váltakozva lehajlíttatnak és kiegyenesíttetiiek oly célból, hogy a talpélek a hengernyomás irányában munkáltassanak meg. Ezen eljárásnál a munkadarab a máso-10 dik állványban való ide s tova haladtakor a két hengerpár által egész külső felületén közrefogatik. Minthogy azonban a főálliványban a talpak nyújtásánál hozzávetőleg ugyanakkora 15 szélesítés is megy végbe s minthogy a mellékállvány vízszintes hengerei az erős felmelegedés folytán kitágulnak, a mellékállvány vízszintes hengerei már az első odajáratkor nem fognak csak vezetőhen-20 gerek gyanánt működni, hanem már ekkor meglehetős erős nyomást fognak a talpakra gyakorolni. Minthogy ugyanekkor a függélyes hengerek is össze vannak szorítva, az anyag a vízszintes és függélyes hengerek 25 közül kiszorul és a talpszéleken dudorokat képez. Minthogy továbbá az odajáratkor a függélyes hengereknek a vízszintes hengerek széléi közé kellett belépniök, inert különben a talpak teljes kiegyenesítése 80 nem volt lehetséges, minden eltérő talp,magasságú profil számára egy pár megfelelő magasságú függélyes hengert kellett készletben tartani, ami a gyártást drágít totta. 35 Ezen hátrányokat a találmány jelen foganatosítási módja szerint, azáltal kerüljük eli, hogy a lehajlított talpak kiegyenesítése a tartónak a második állványon való odajártakor széthúzott vízszintes hengerek mellett oly függélyes hengerekkel történik, 40 melyeknek magassága nagyobb, mint a gyártandó tartó talpának legnagyobb szélessége. A taíáiimány foganatosítását az a meglepő felismerés tette lehetővé, hogy a le- 45 hajlított talpszárak kiegyenesítése a gyártási művelet hátrányos befolyása nélkül anélkül is lehetséges, hogy a talp széleit a vízszintes hengerek szélei vezetnék. Minthogy ilyen módon a mellékállványon 50 való odajáratkor a vízszintes hengerek nem gyakorolnak nyomást a talpszélek' peremeire, s másrészt a talpaknál magasabb függélyes hengereket alkalmazhatunk, egyrészt .kiküszöböljük a dudorképződést s 55 másrészt az egész profilisor számára egyetlen pár függélyes hengert alkalmazunk, holott eddig sok különböző hengerpárra volt szükség, melyek kicserélése sok időt igényelt. 60 Az eljárást a következőképpen foganatosítjuk: A (1. ábra) tóállványból kilépő tartó odajáratkor a 2. ábrabeli mellékállványba lép. Az (e, f) vízszintes hengerek szét vannak 65 húzva, úgyhogy a (g, h) függélyes hengerek, melyeknek magassága nagyobb a talp szélességénél, a vízszintes hengerek szélei közé léphetnek: s a talpfeleket kiegyenesíthetik anélkül, hogy a széleken dudorok 70 képződnének. A 3. ábra szerinti visszaj áraikor a meílékállványban a vízszintes hengerek van-> nak összetolva, a függélyes hengerek ellenben szét vannak húzva. Innen a tartó roe- 75 gint a faállványba lép vissza, ahol a talpak újból' legörbíttetnek.
