91819. lajstromszámú szabadalom • Szögletes keresztmetszetű testeket készítő esztergapad

Megjelent 1930. évi junins hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91.819. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Szögletes keresztmetszetű testeket készítő esztergapad. Kamrás Lajos géptechnikus Budapest. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 29-ike. Szögletes keresztmetszetű testeket mindezideig nem esztergapadon, hanem vagy marógépen, vagy pedig gyalun lehetett készíteni. Az esztergapadon kívül tehát 5 a megemlített gépek valamelyikét is tartani kellett a műhelyben. A találmány szerinti gépnek az az előnye, hogy azzal nemcsak rendes esztergályos munkát és csavarmenetvágást végezhetünk, hanem 0 ezenkívül szögletes keresztmetszetű testeket is készíthetünk és ezekre csavarmenetet is vághatunk. A gépszerkezet a következő elméleten van felépítve: 5 Ha a középpontja körül saját síkjában elforgó (A) négyzet egyik oldalán egy (a) pontot veszünk fel (13. ábra), amely pont a négyzet forgása közben, ez eredetileg felvett pontot a négyzet közóppont-10 jávai összekötő egyenes vonal irányában tud csak elmozogni, emellett azonban a négyzet forgása közben, annak kerületén marad, akkor ez a pont. a felvett egyenes vonal irányában oly utat fog leírni, mely>5 nek nagysága egyenlő a négyzet köré és a négyzetbe írt kör sugarainak különbségével. Más szavakkal a pont által leírt egyenes hossza egyenlő oly körszegmens (x) magasságával, melynek húrja a négy-IQ zet egyik oldalát alkotja és melynek köríve a négyzet köré írt kör egy része (10a. ábra). Ha a négyzet kerületén eredetileg felvett (a) pontot és a négyzet (0) közép-15 pontját összekötő, meghatározott irányú egyenest az (a) ponton túl meghossaabbítvia képzeljük ós e meghosszabbításon a (b) pontot vesszük fel, továbbá (a, b) egyenes távolságát fixnek tételezzük fel. akkor a felvett (A) négyzet forgása köz- 40 ben, (b) pont az (a) ponttal azonos mozgást fog végezni, tehát (b) pont a meghatározott (a, b) egyenes irányában ugyanazt az (x) távolságot, vagyis a körszegmensmagasságot (10a. ábra) írja le, mint az (a) 45 pont. Ha már most (b) pontot a (B) korongra helyezve képzeljük (13. ábra) és e (B) korong (0) középpontja a (b) ponttól ugyanolyan távolságra fekszik, mint az (A) négyzet felvett (a) pontja és (o) 50 középpontja, közötti távolság, továbbá ha a (B) korong ugyanolyan szögsebességgel fordul el, mint az (A) négyzet, akkor, mialatt a (B) korong a (b) pont alatt egyszer elfordul, a (B) korongon, a (b) pont 55 alatt az (A) négyzettel teljesen azonos négyzet íródik le. Ez a két négyzet azonban egymáshoz képest 45°-kai el van forgatva, azaz midőn az (a) pont az (A) négyzet csúcspontjában fekszik, ugyan- 60 akkor a (b) pont a (B) korongon leírt négyzet oldalfelezőjében van; más szóval, midőn az (a) pont az (A) négyzet köré írt kör kerületén fekszik, ugyanakkor a (b) pont a (B) korongon leírt négyzetbe 65 írt kör kerületén van. Ezt az elhelyezkedést a 13. ábra tünteti fel, ahol a (B) korongon levő négyzet és az (A) négyzet két, egymáshoz képest 45° -nyi szög alatt elforgatott helyzetben látható. Az (A) 70 négyzet és a (B) korong egyik helyzetében a felvett pontok (a, b)-vel, az (A) négyzet és a (B) korong 45°-nyi szöggel elforgatott helyzetében pedig a felvett pontok (al, bl)-gyel vannak jelölve. Tehát 75 míg az (A) négyzet és a (B) korong egyik helyzetében (a) pont az (A) négyzet köré, (p) pont pedig a (B) korongon