91815. lajstromszámú szabadalom • Léghijjas villamos izzólámpa
Megjelent 1930. évi jnnius hó 3-án. 1TAQYAR KIRÁLYI J|lllj| SZABADALMI BIRÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 91815. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Léghíjjas villamos izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T. Űjpest. A bejelentés napja 1925. évi május hó 12-ike. Az izzólámpákban tudvalevőleg a szivattyúzás befejezése, illetve a betörrasztás után még nincsen meg a léghíjjasságnak kellő foka s a szükséges vákuum csupán az 5 első bekapcsolás alkalmával bekövetkező gázeltünés folyamán áll elő. Ismeretes az is, hogy a maradékgázokban fellépő ionizáció által —amit a «clean up» elnevezésű ismert kékes fényjelenség kísér — a gáz-10 eltűnés sokszorosan meggyorsul; viszont, ha az ionizációs áram nem lép fel, a vákuum javulása csak aránylag igen lassan áll be. Ezért a «clean up» létrehozásának a lámpagyártásban igen nagy jelen-15 tősége van. A közönséges vákuumlámpákban, melyek elektródái egymás közvetlen közelében vannak elhelyezve és melyek üzemi feszültsége több mint 100 volt, ezazionizá-20 ció könnyen létrejön, amennyiben az izzószálakból kilépő negatív elektrónok (thermionok) az elektromos tér által a nagyobb potenciálú vezetőrészek felé gyorsíttatnak s útközben a gázmolekulákkal ütközve, ez 25 utóbbiakat ionizálják. Ebből következik és a megfigyelés teljesen fedi ezt a következtetésit, hogy az ionizáció ott a legerősebb, ahol egymás közelében fekvő vezetők között a legnagyobb a potenciálkülönbség, 80 tehát közönséges izzólámpákban az elektródák, illetve az ezekhez csatlakozó izzó^ szálrészek között Ezzel szemben olyan lámpákban, amelyek elektródái egy más Lói messze vannak, 35 egyáltalán nem áll elő ionizációs áram,; mert az ütközési ionizációhoz szükséges villamos tér sehol sem elég erős. Ez az eset áll fenn pl. a használatos csőlámpáknál, melyek áramhozzávezető drótjai a két 40 csővégen vannak; ilyen lámpákban a «clean up» eddig egyáltalán nem volt létrehozható. Ennek következtében az ilyen fajta izzólámpák előállításánál eddig kénytelenek voltak a lámpák órák hosszat «előégetni», hogy ily módon kellő vákuumot kapjanak; 45 ez azonban még így sem érte el a «cleani up» segítségével elérhető vákuum jóságát. Bár ezen első égetés is létrehozza a jelenlévő gáznyomóknak az üvegbura falán való adsorbeálását, a tapasztalat azt bizonyítja, 50 hogy ezek az adsorbeált gázok ilyen esetben sokkal kevéSibbé erősen és biztosan vannak az üvegfalhoz lekötve, mint ha a gázok látszólagos eltűnését a «clean up» tünemény hozza létre. 55 Ezt a gyártási nehézséget jelen találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, hogy a két elektróda között a gázm aradékok gyors ionizációját előidéző segédeszközöket rendezünk el. Ezen segédeszközök 60 egyik foganatosítása példája abban áll, hogy a száltartóállvány hosszában egy vezetőt oly módon helyezünk el, hogy egyik végét az egyik elektródával vezetően összekötjük, míg másik vége a másik elektróda 65 közelében szabadon végződik, illetve ettől szigetelve van. Ez által azt érjük el, hogy — miután ezen elektródameghosszabbítás szabad vége és ennek közelében, fekvő izzószálrészek között a lámpafeszültségnek 70 megfelelő potenciálkülönbség áll fenn — ezen a helyen a lökési ionizáció létrehozására elegendően erős villamos tér jön létre s ezáltal a «clean up»-folyamat ép olyan könnyen és gyoraan megy végbe, mint az 75 olyan izzólámpában, melynek elektródái egymáshoz közel fekszenek. Egy második foganatosítási példa szerint, ahelyett hogy a szigetelő anyagból készült száltartóállvány hosszában megfelelő veze- 80
