91813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának előkezelésére az utána következő impregnáló sókkal való konzrválás részére

Megjelent 1930. évi jnnius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91813. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás fának előkezelésére az utána következő impregnáló sókkal való konzerválás részére. Gebr. Himmelsbach A.-G. Freiburg- i/B. A bejelentés napja 1926. évi február hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi november hó 30-ika. Az impregnálósókka-1, pl. higanychloriddal, íluornatriummal, chlorhorgonnyal stb. impregnálandó fák rendesen légszárított állapotban az impregnáló 5 tartányba helyeztetnek. Minthogy a fának külső száraz rétege folytán a lúg lassan hatol a fába, azt átlag 8—10 napig a tartányba kell tartani és ezen idő alatt a só már a külső rétegben annyira meg-0 keményedik, hogy a diffusió folytán utánhaladó oldat rítj-a a fa belső sejtjeihez megnehezíttetik. Hogy a fa felvevőképessége az impregnálószer részére kedvezőbb legyen, eddig a fát a konzerválás előtt 5 gőzöltük, mimellett vízgőzön kívül más sav- és kresoltartalmú gőzöket is használtunk. Azonban ezen kezelésnél sem kaptunk kielégítő eredményt, mert ha a fákat pl. távíróvezeték-árbócokat, melyek 10 normális körülmények között vagy a gőzölés után kyanizáltatnak, felállítottuk, akkor a hőmérséklet változó behatása folytán jelentős hosszrepedések mutatkoztak. Ezáltal a fának bizonyos részei 15 csupasszá váltak, melyek eredetileg impregnálva nem voltak, minthogy a sublimát csak egy külső védőköpenyt alkot. A fának ezen nem impregnált részei a légnedvesség ós gombák hatása 10 alatt természetszerűen gyorsabban pusztulnak, mint a fának impregnált külső rétege, úgyhogy az árbóc belső része sok esetben rothadás folytán el van pusztítva, míg külső köpenye még ép. 15 Jelen találmány szerinti eljárás kiküszöböli a hosszú kezelési időtartamot, a behatolási mélységet növeli, továbbá megszünteti a kyanizálás után létrejövő repedések folytán előálló s a szabad levegővel érintkező védtelen részek képződé- 40 sét. A találmány alapgondolata abban áll, hogy a fát a telítés előtt először gyors és magas hőmérsékíí gőzölésnek vetjük alá, oly célból, hogy a fa gyorsan magas hő- 45 fokra melegíttessék és hogy a fa külső rétege, amely az előző raktározás folytán úgyis szárazabb, mint a belső rész, egyúttal megnedvesíttessék. Miután a fát gőzölés útján egyenletes nedvességre és 50 magas hőmérsékletre hoztuk, abban meleg levegővel való erélyes szárítás útján mesterséges repedésképződést idézünk elő, még pedig sokkal egyenletesebb és tökéletesebb repedéseket, mint amilyenek az 55 esetben képződnek, ha a fa gőzölés nélkül közvetlenül a levegőn szárad meg, mert utóbbi esetben a száradás a belső kéreg nedvességének hatása következtében egyenetlen és a repedésképződés nem oly 60 tökéletes, mint a leírt eljárásnál. Miután a fa a fent leírt két munkafolyamatban oly módon van előkészítve, hogy a nem védett részek későbbi csupasszá tétele be nem következik, a fát új- 65 ból lehetőleg nagy hőmérsékletű gőzölő és egyidejű permetező eljárásnak vetjük alá, miáltal az utána következő konzerválásnál a telítőoldat mélyebben, egyenletesebben és gyorsabban hatol a fába. 70 Azáltal, hogy a gőzölésnél képződő konöenzvízzel — melyhez még savat, krezolt vagy hexanolt vagy azoknak homologjait adagolunk — egyidejűleg permetezzünk, a fa átnedvesítése intenzívebb és a fa fel- 75 szívóképességét lényegesen növeljük.