91785. lajstromszámú szabadalom • Optikai távolságmérő
Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91 785. SZÁM. — Vll/a. OSZTÁLY. Optikai távolságmérő. Elek István ny. erdőtanácsos Eger. A bejelentés napja 1925. évi február hó 14-ike. A találmány tárgya optikai távolságmérő, mely bármely távcsőben a szemlencse előtt minden nehézség nélkül elhelyezhető, összetett fényelosztó- és fény-5 törőtestből és pedig vagy prizma- vagy lencse-, vagy tükörszerkezetből, valamint az ehhez tartozó lécből áll, mely paránymérővel (noniussal) van felszerelve. A találmány lényege abban áll, hogy az emlí-10 tett fényelosztó- ós fénytörőtest a távcső látterét függőleges irányban ketté osztja, úgyhogy a lát tér egyik felében a kitett léc, másikában pedig a lécen elrendezett paránymérő osztása jelenik meg, mikor is 15 a távcsövön át nézett lécnek a műszer közepétől való távolsága a paránymérő ós a léc képeinek egybefekvéséből 1 /1 0 pontosságig közvetlenül leolvasható. A mellékelt rajz a találmánybeli távol-20 ságmérőt három példaképpeni foganatosítási alakban mutatja be és pedig az 1—3. ábrák az összetett tükörszerkezettel, a 4—6. ábrák az összetett prizmával és a 25 7—9. ábrák a lencseszerkezettel való megoldást. Eközül az ábrák közül az 1., 4. és 7. ábrákon a láttérnek függőleges irányban való kettéosztása és a két félben külön jelentkező optikai tengelyek 30 homloknézetben vázlatosan vannak feltüntetve; a 2., 5. és 8. ábrák a fénytörést, illetve az optikai tengelyek elválását szemléltető vázlatos rajzok; a 35 3., 6. és 9. ábrák pedig az alkalmazott tükröknek, prizmáknak, illetve lencséknek axonometrikus képei. A 10. ábra a méréshez szükséges léc egy részének és a mellé állított p,aránymérőnek homloknézete. A í0 11. ábra a lécnek és a paránymérőnek a láttérben megjelenő képét mutatja be, míg a 12. ábra a találmánybeli műszer segélyével való távolságmérés elméletének 45 liáramszögtani levezetéséhez tartozó, magyarázó rajz. A bemutatott foganatosítási példák szerint a távcsőben a szemlencse előtt elhelyezendő fényelosztó- ós fénytörőtest, 50 legyen az akár tükör, akár prizma, akár pedig lencse, két (a és b) félből vanösszetéve, melyeknek homályosan csiszolt, összefekvő oldalai a távcső látterét függőleges vonallal jobb és bal félre osztják, 55 míg egymáshoz képest szöghaji ássál elrendezett, fénytörő-, illetve tükröző (tx , t2 , illetve Tt , T2 ) felületei a (g) tárgylencséről jövő sugarakat, illetve (o) optikai tengelyt szögelhajlásuknak meg- 60 felelően törik meg, úgyhogy a távcsövön át nézett tárgyaknak az optikai tengely körül képződött képei a láttér egyik felében (o,), másik felében pedig (o2 ) magasságban mutatkoznak. A távolságméréshez 65 szükséges, a 10. ábrán feltüntetett (c) léc ismert módon (d) paránymérővel van felszerelve. Mindhárom példaképpeni szerkezeti megoldás szerint a függőleges irányban 70 ketté osztott (f) láttérben keletkezett (o1 és o2 ) képeknek magassági különbsége adja a távolságmérés alapját képező állandót, melyet célszerűen a normális lécosztásnak megfelelően, a távcső gyújtó- 75 ponttávolságának 1 /10 0 részére választunk.
