91768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési erőgépeknek tüzelőanyaggal való ellátására és gép körülfutó dugattyúval

Megjelent 1930. évi j.mins hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91768. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás égési erőgépeknek tüzelőanyaggal való ellátására és gép körülfutó dugattyúval. Bernhard Károly mérnök Wien. A bejelentés napja 1925. évi jnnius hó 12-ike. A találmány égési erőgépeknek üzemi anyaggal való ellátására szolgáló' eljárásra és az eljárásnak tökéletes kihasználására alkalmas gépre vonatkozik. 5 Erőgépeknél eddigelé, a mindenkori erőleadásnak megfelelően, a szabályozás bizonyos fajtájával változtatták az üzemi anyag keverési arányát, míg a gép szerkezetére sajátos k oiívpr ess ión y onvá s válto-10 zatlan maradt. A találmánynál éppen ennek az ellenkezője történik. Megmarad tehát az üzemi anyagnak legkedvezőbben választott keverési aránya, míg a gázok kompressiónyomása a mindenkori erőle-15 adásnak megfelelően változik. A találmány szerinti eljárás lényege az. hogy a gázelegyet eredetileg a gép szerkezetének megfelelő nyomáson vezetjük be és a nyomást a bevezetés előtt, alatt vagy 20 után, a mindenkor leadandó erőnek megfelelő magasságig fokozzuk, sőt a gép megfelelő szerkezete mellett, az öngyújiási nyomásig is növelhetjük. Ennek az eljárásnak előnye abban van. 25 hogy mindig jól gyújtható, előnyösen kevert üzemi anyag alkalmazható, úgyhogy a felhasznált üzemi anyag erőkihasználása mindig tökéletes és ily módon a mindenkori erőleadás által létesített nyomássza-30 bályozásnak megfelelően létesülő üzemi anyagmegtakarítás szintén a legszélső határt közelíti meg. Az üzemi anyag beszívását és éppen szükséges sűrítését vagy maga az erőgép végzi, pl. a be- és 85 kiömlő szelepek megfelelő működtetésével, vagy pedig külön szivattyú. Minthogy az ezen eljárásnál elért tökéletes erőkihasználás körülfutó dugattyús gépeiknél éri el a szélső határt, a jelen találmány ilyfajta, gyakorlatilag kivihető 40 erőgépre is vonatkozik. Az ilyen körülfutó dugattyús gépnek gyakorlati alkalmazhatósága kizárólag az ellenfalaknak eddig el nem ért tömíthetőségétől függ. Ez okiból a találmány szerinti erőgép lengő ellen- 45 i'ala oly kiképzésű, hogy a záró helyzetben a hengertérbe nyúló végén forgathatóan ágyazott, rugalmas szeleptestet hord, mely illesztési felületeivel a henger illesztési felületeire és a diugattyúkoirong perem- 50 felületeire támaszkodik. Hogy a dugattyúkorongon a felfekvési felületek a henger és a szeleptest illesztési felületeivel egyformák legyenek, valamennyi felületet a dugattyúkorong átmérője szerint 55 alakítjuk. Hogy elegendő széles felfekvési, illetve illesztési felületeket kapjunk, a szeleptestnek tengelye a dugattyú keringési körével bizonyos szöget zár be. Az ellenfal-szeleptest, az alább ismertetendő mó- 60 don, pontosan és szorosan becsiszolható. Ha az üzemi anyagot hasonló szerkezetű szivattyúval óhajtjuk bevezetni, akkor az ellenfal éppen nyitásnál van kitéve a szivattyúban mindenkor uralkodó nagyobb 65 nyomásnak. Ezért a találmány további tárgyát az ezen esetben szivattyú gyanánt alkalmazott, körülfutó dugattyúval és körülfutó ellenfallal ellátott oly gép alkotja, mely a géptokba becsiszolt, hengeres test- 70 bői áll, melynek furata a dugattyút átereszti és mely egyúttal az üzemi anyag be-, illetve kiömlését vezérelheti. A találmány szerint a dugattyú vagy parallelsgramm, vagy pedig a tengelyre merőleges 75 középsíkhoz képest kettős trapéz alakja-