91755. lajstromszámú szabadalom • Testen beállítható szabásminta

Megjelent 1930. évi .junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JMw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS í) 115a. SZÁM. — l/a. OSZTÁLY. Testen beállítható szabásminta. Szabó József szabómester Kaposvár. A bejelentés napja 1925. évi májas hó 9»ike. A szabók eddigelé úgy jártak el, hogy mértéket vettek és azután a felvett mére­tek alapján szabták ki a ruhát. Ez azon­ban csak tökéletlen eljárás és különösen 5 tökéletlen akkor, ha a testen szabály­talanságok vannak, így pl., ha a mellkas egyik oldalán domborúbb, mint a másik oldalon stb. Az ilyen apró szabálytalan­ságokat mértékvétel közben észre sem le-10 het venni, viszont nagy mértékben befo­lyásolják azt, hogy a kész rnha jól áll-e vagy sem. Az ilyen szabálytalanságokat a próbálás közben kell kiegyenlíteni, ami a munkálatokat feleslegesen szaporítja. Pró-15 hálni azonban nem mindig lehet. Gyakori eset, hogy próba kizárásával, csakis a fel­vett mérték után kell a ruhát elkészíteni. Ez eddig tökéletesen jóformán sohasem sikerült. A találmány a fenti hátrányok 20 kiküszöbölését célozza. Lényege abban áll, hogy ahelyett, hogy az eddigi módon mértéket vennénk, beállítható szabás­mintát illesztünk a testre, melyet a test méreteinek és szabálytalanságainak meg-25 felelően, pontosan beállítunk. A szabás­minta alapján a ruha, próba nélkül, kifo­gástalanul és pontosan készíthető el. A rajzon egyik példaképpeni, kiviteli alakja látható a találmánynak, melytől 30 a gyakorlatban, lényegének érintése nél­kül, számos eltérés is képzelhető; az 1. ábra a fél-szabásmintát síkba kiterí­tett helyzetben mutatja, a 2. ábra a testre alkalmazott, teljes 85 szabásminta távlatilag, míg a 3—9. ábrák különböző részleteket tün­tetnek fel. Az 1. és 2. ábrákon látható módon, a szabásminta hajlékony- és hosszirányban beállítható fémszalagokból, előnyösen, ru- 40 galmas acélszalagból van összeállítva. A példaképpeni, kiviteli alaknál az 1. ábrán látható szabásminta a vízszintesen futó (f, g, h, i, j) szalagokból, a nagyjában függélyesen szaladó (b, e, c) szalagokból, 45 a hónaljrészt alkotó (d) szalagból' és a váll- és nyakrészt alkotó (k, 1, m, n) szala­gokból áll. A teljes szabásminta két, az 1. ábrán látható résznek egyesítéséből kelet­kezik, mikor is a 2. ábrán látható módon 50 összekerülnek elől a (b, b') részek, hátul a (c, c') részek és a vállban az (1, m) részek. A csatlakozórészeket, bármely módon, oldhatóan kapcsoljuk össze, így pl. a 9. ábra szerinti, ismert (o, o') kapcsolással. 55 Fontos az, hogy a szabásminta egyes részei hosszirányban állíthatók legyenek. E célból azok, külön-külön, két vagy három egymáshoz képest hosszirányban elállít­ható részből állanak. A 3—5. ábra szerinti 60 megoldási módnál a legalsó, vízszintes szalag két (f, f2) részből áll, melyek közül az egyik résznek (p) hosszrése van, amelybe a másik részhez erősített (r, s) rögzítőcsavar nyúlik be. Világos, hogy az 65 (s) csavaranya oldása után az (f, f2) ré­szek hosszirányban elállíthatok ós új helyzetükben, az (s) csavaranya meghú­zása által rögzíttetik. Ugyancsak a 3. ós 4. ábrák mutatják, hogy az (f, b) szala- 70 gok csatlakozási pontjaikban (t) csapocs­kával, ill. szegeccsel elforgathatóan, ill. csuklósan vannak egymással összekötve. Ugyanez a kapcsolási mód áll a többi sza­lagrószek csatlakozási pontjaira. 75 A 6—8. ábrák szerinti megoldásnál az

Next

/
Oldalképek
Tartalom