91751. lajstromszámú szabadalom • Forgó kondenzátor

Megjelent 1930. évi junius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYT jKflgH SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91751. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Forgó kondenzátor. Rojik Gyula elektrotechnikus Rákoskeresztúr. A bejelentés napja 1926. évi iebruár hó 12-ike. A találmány tárgya forgó kondenzátor, melynél az áramhozzávezetés a rotorhoz sokkal megbízhatóbb ós tartósabb, mint az eddigi ily kondenzátoroknál és a konden-5 zátor sokkal kisebb helyet igényel, mint azok a kondenzátorok, melyek a hullám­hossz vagy frekvencia beállítására szol­gálnak. A találmány tárgyát képező kon­denzátor továbbá még különleges finomra 10 beállító szerkezettel is el van látva s a kondenzátor úgy is készíthető, hogy egy­szerűen a kapcsolások megváltoztatásával négy, különféle nagyságú kondenzátor­ként használható. 15 A találmány lényege "az alábbiakban a csatolt rajz alapján van leírva. A rajzon az 1. ábra a kondenzátor egyik példakénti kiviteli alakja hosszmetszetben, a szerelő-20 lapra ráerősítve, a 2. ábra a kondenzátor felülnézéte állító­gombok és szerelőlap nélkül, a 3. ábra a kondenzátor egy másik példa­kénti kiviteli alakjának hosszmetszete. 25 A statornak (1) lemezeit ismert módon a (2) csavarok fogják össze, mely csava­rokat két végükön a (3) és (4) lemezek ke­retté egyesítenek. A rotor (5) lemezeinek (6) tengelye a g0 találmány szerint üreges, vagyis csőszerű s egyik végébe a központos furattal ellá­tott (7) agy van beerősítve, mely a célsze­rűen kúposán hozzáilleszkedő, a (4) le­mezbe erősített (8) csappal együtt a ten-35 gely egyik végének ágyazását képezi. A tengelynek másik vége szokott módon a (3) lemezben, illetőleg a (9) hüvelyben van ágyazva, mely a kondenzátornak a (10) szerelőlemezhez való erősítésére szolgáló (11) anyákat hordja. A tengelynek kiálló 40 végére a (12) áliítógomb van erősítve, mely egyúttal az elforgatás mérvét is mu­tatja. Célszerű, ha a (12) gombon (13) mu­tató van, mely a (10) szerelőlemezen alkal­mazott skála felett mozog. Ha a (3) lemez 45 szigetelő, akkor a kézkapacitás lerontá­sára {midőn kezünkkel a gombot forgat­juk), a gomb alatt (14) fémlemezt alkal­mazunk, mely a (6) tengellyel fémesen érintkezik és melyen egyúttal a skálát is 50 kiképezzük. Az áramot a találmány szerint a (6) ten­gelyhez az ennek üregébe behelyezett (15) dróttal vezetjük hozzá, mely egyik végével a (6) tengelynek gombfelöli végéhez, má- 55 sik a (7) agyon lazán átmenő vége pedig a (S) csaphoz van erősítve. Utóbbi e célból pl. át van fúrva s a (15) drót a furatba van beerősítve. A (15) drót és a (6) tengely, valamint a 60 drót és a (8) csap között igen jó és ál­landó összeköttetés létesíthető, pl. befor­rasztással vagy más módon. Másrészt, mi­vel a (15) drót a (8) csap és az átellenes tengelyvég között aránylag hosszú, torziós 65 igénybevétele nagyon csekély s így a drót nem fog elszakadni. A (15) drótnak tor­zióra igénybe vett hosszát még növelhet­jük, ha a drótot spirálisan vagy még he­lyesebben — úgy mint a rajzon látható — 70 hullámosan kiképezzük. Célszerű továbbá, ha a (15) drót több lágy szálból van össze­sodorva. A rotort a szokott módon a (16) szorító­csavarral, a statort pedig a (17) vagy (18) 75 szorítócsavarral kapcsoljuk a vezetékhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom