91742. lajstromszámú szabadalom • Szobafutballjáték

Megjelent 1930. évi jmiivts hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jKE«K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91742. SZÁM. — Vl/d. OSZTÁLY. Szobaf utballj áték. Brichta Kálmán nyűg. tanító Törökbálint. A bejelentés napja 1926. évi január hó 7-ike. Az alábbiakban leírt találmánynak négy fő eleme van: 1. A játék alapjának — a játszótérnek —• lyukbeosztása, mely úgy van szer-5 kesztve, hogy a játékban levő labdát a játszótérnek bármelyik pontjáról, egy játszó alaknak — bábnak — forgatása által el lehet lökni. 2. Az alakok — bábok — mindegyike 10 henger alakii pálcikára van erősítve, melyet két ujjunk között megsodorva, forgásba hozható. 3. A játszó alakok — bábok — a reájuk erősített pálcika segélyével kihúzhatók 15 és behelyezhetők a játszótérnek bármelyik lyukába. 4. Az alakokon — bábokon — levő felemelt lábsarok magassága viszonyítva a játékban levő labda vízszintes kerületé-20 nek a pálya — játszótér — szintjétől levő magasságához. A játékszer maga az I., II., III., IV. és V. ábrákon van vázlatosan feltüntetve. Az I. ábra mutatja a játékszer alapraj-25 zát; a II. ábra a keresztmetszetét; a III. ábra az oldalnézetét; a IV. ábra a játszáshoz szükséges alakok — bábok — egyikét és az 30 V. ábra a labdát. A szobafutball játszás röviden összefoglalva abból áll, hogy 171 csőszerű lyukkal ellátott alapzaton — játszótéren — 25 alak — báb — helyezetetik el és ezen ala-85 kok egyikének forgatása által egy könynyű labda mindaddig guríttatik ide-oda, míg az a játéktérrel szoros összefüggésben levő kaputérbe belekerül. A játszás véghezviteléhez tehát szükségeltetik egy vízszintesen fekvő, vastag 40 deszkalap, ez a játszótér, mely az I. ábrán (a, b, c, d, e, f, g, h)-val jelölt pontok által behatárolt térnek, mind egy szimmetrikus félnek a kétszeresének felel meg. A teljes játéktér tehát csak azért 45 állíttatik elő két darabból, hogy azt játszás után, egymásra téve kisebb helyen is ellehessen tenni, de főképpen azért, hogy az egész játszótér felező vonalába (a—h) eső lyuksort ne kelljen a fél játszótér szé- 50 lére tenni. Azért is az egyik darab játszótér annyival hosszabb, mint a mennyivel rövidebb a másik darab játszótér, a középvonaltól számítva. A III. ábrán (k—1) a közép, vagyis felező vonal. 55 Az egész játszótéren van 171 csőszerűen kifúrt merőleges lyuk. Az I. ábrán! apró körvonalakkal (x—x) jelölve. A II. és III. ábrán szintén láthatók, itt is (x)-szel jelölve. A lyukak egyenlő távolságban van- 60 nak egymástól és a lyuksorok szintén egyenlő távolságuak. A 171 lyuk közül Í53 lyuk 17 sorban van a játszótér hosszában és egymástól négyzet alakban elhelyezve. Ezeken kívül van még 6 lyuk a 65 két kapuvonalon, 8 a négy sarokban, 2 a felező vonal két végénél és 1—1 a pálya mindegyik oldalvonala mellett külön. Az összes csőalakú üregek alá egy vékony deszkalap vagy papírlemez van erő- 70 sítve a két alapzat teljes terjedelmében (II., III. ábrán j—j). Ezen az alsó borításon nyugosznak a lyukakban elhelyezett pálcikák. A most leírt játszótéren — zöldes színű 75 pályán — láthatunk még fehér színnel jelzett más vonalakat, körvonalakat és