91720. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érlelés előtt nem főzött, finomított sajtoknak előállítására

Megjelent 193Q. évi . jm iht s hó 2-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 91720. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás érlelés előtt nem főzött finomított sajtoknak előállítására. Société L'Auvergne Laitiere és Société Anonyme des Caves et Producteurs Reunis Roquefort (Aveyron). A bejelentés napja 1926. évi január hó 28-ika. A nem főzött sajtokat eddig következő­képein készítették: 1. Bármilyen eredetű tejet (kecske-, juh-j tehén-, stb. tejet) megalvasztottak. 5 2. Az alvadékot sajtolás igénybeliét elé­vel vagy anélkül lecsurgatták. 3. Az alvadókból Msebb-magyofbh dara­bokat kávákban vagy azok nélkül alakí­tottak és esetleg azokra penészgombáknak. 10 vagy mikrobáknak csíráját rászórták, vé­gül 4. A sajtdaraíbokat a készítendő sajtnak megfelelő finomításnak, azaz érlelésnek vetették alá, amikor is az előállítandó L5 meghat ár ozott tipaisu sajtnak ízét és jel­legzetességét megadó meghatározott csí­rák kifejlődnek. Ezen érlelés, vagyis finomítás nagyon sokáig (egy vagy több hónapig} tart ós to dacára annak nem kapunk egész tömegé­ben homogén anyagot, aminek élettani és egyéb okai vannak, amelyek közül a leg­fontosabb, hogy a levegő nem jut egyfor­mán az anyagnak különiböső rétegeibe. 5 Így például a eammenbertíhi sajtba® több­nyire fehéres, meg nem ért mag van, me­lyet többé-kevésbbé lágy réteg vesz körül. Utóbbi lágy réteg tulajdonképpen a eam­menberthi sajt érlelésének helyes ered-0 ménye. Végeredményben tehát a leírt érlelés, vagyis finomítás állandó, azaz már nőin változó sajtokra vezet, melyek azonban nem homogének. 5 A találmány tárgya oly eljárás, mely­nél a finomítást úgy visszük keresztül, hogy az érlelés az alvadóknak egész töme­gében teljesen egyformán és sokkal gyor­sabban megy vége, mint eddig. E célból az alvadékot lecsurgatása után szétaprít- 40 juk (szétmorzsoljuk) és megfelelő vastag­ságú rétegben szétteregetve oly légkörben helyezzük el, melynek hőfoka és nedves­sége az előállítandó sajttipusnak megfe­lel. A szétmorzsolt alvadékot kezelés alatt 45 szükség esetén kavarjuk és forgatjuk oly célból, hogy a levegőnek és az érleléshez szükséges mikroibáknak hatását szabályoz­zuk. Az érlelés ílyképpen igen gyorsan és ha- 50 tásosan megy végbe s a mellett sokkal egyenletesebb is. mint eddig volt, úgyhogy teljes tömegében homogén sajtot kapunk. Magától értetődik, hogy az érletéshez különféle specifikus erjesztőket, mint 55 amilyenek tejsavas erjesztök, penészgom­bák stb. is használhatunk, melyeket vagy magába a tejbe, vagy az alvadékba keve­rünk a kezelésnek bármely időpontjában, aszerint, amint azt az előállítandó,, mór is- 60 mert, vagy újfajta jú, meghatározott ízű ós jellegű sajt megkívánja. A leírt módon kezelt alvadékot az érle­lésnek bármely stádiumában élvezhetjük és forgalomba hozhatjuk. 65 A nem főtt sajtók, melyeket akár az eddig szokásos, akár a fent leírt finomí­tással nyerünk, igen nagy mennyiségű er­jesztő baktériumot tartalmaznak, aminek következtében összetételük és így ízük is 70 igen gyorsan megváltozik, úgyhogy hosz­szabib ideig való eltartásra nem alkalma­sak. Ezen hibák t. i. a változó íz és a rö­vid időre való konzerválás nehezítik meg ezen sajtoknak előállítását és gátlói a nem 75 főtt sajtok nagybani eladásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom