91632. lajstromszámú szabadalom • Izzókathódás elektroncső
Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. . • MAGYAR KIRÁLYI ^^^í SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91632. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Izzókathódás elektroncső. Telefunken Gesellschaft für Drahtlose Telegraphie 111. b. II. Berlin. A bejelentés napja 1925. évi december hó 22-ike. Elektroncsövekben izzókathódaként eddigelé wolfrámból, vagy más fémből készült drótokat alkalmaztak, amelyek magas olvadáspontú oxydokat is tartalmaz-5 nak. Ezen oxydadalék által az elektronemissió jóval nagyobbá válik, mint a tiszta fém emissiója. Ismeretes továbbá, hogy ezen adalékok hatásossága alkálifémekkel, alkaliföldfémekkel, vagy szénnel 10 való redukáló kezelés által növelhető. Különösen ezen utóbbi eljárást alkalmazták nagy elterjedtségben. Hátránya ezen eljárásnak, hogy a wolframdrót szén felvétele következtében karbidot képez, eközben 15 rugalmasságából veszít és törékennyé válik. Szállítás és használat közben tehát a törés veszélye nagy. Kitűnt, hogy az elektronemissió a wolframdrót felületére thoriumkarbidbevonat 20 alkalmazása esetén lényegesen kelvezőbb, mint thoriumoxyd tartalmú, vagy redukált drót esetén. Ez nem volt előre látható, mert nem tételezhettük fel, hogy a thoriumkarbid elektronemissiója ugyan-25 olyan, mint a thoriumfémé. Ezt azonban időközben beható tudományos vizsgálatok által megállapítottuk. A találmány tárgyát oly izzókathódás cső képezi, amelynek pl. wolframdrótból 30 készült izzódrótját a csőbe való bevitele előtt karbidtartalmú, bevonattal látjuk el. Ugyancsak a találmány tárgyát képezi ily csövek előállítására szolgáló eljárás. Különösen előnyösnek bizonyult a Th02 + 4C 35 keverék, amelyben mint kötőanyagot organikus oldóanyagban acetylcellulozát alkalmazunk. Ily drótot többszáz méter hosszúságban a jelzett keverékből készült bevonattal ellátva önmagában ismert módon könnyen 40 előállíthatunk. A drótot csövek előállítása céljából ismert módon akként dolgozzuk fel, hogy a kötőanyag elszenesítését és a karbid képzését a szokásos munkamenetben külön kezelés nélkül végezzük. A 45 kötőanyagot tehát a szivattyún való felmelegítés közben 400° C-nál szenesítjük el, míg a karbid a drót felületén megmaradó keverékből a cső bekapcsolásakor képződik, amely folyamat vagy a szivattyún, 50 vagy pedig a szivattyún végbemenő leolvasztás után is történhetik. Az ily módon előállított csövek már alacsony hőmérsékletnél ugyanolyan emissióval bírnak, mint ugyanolyan felületű, de bevonatmentes 55 csövek a magas hőmérsékleten és igen hosszú élettartalmúak. Azonkívül ily módon a törés veszélyét szinte teljesen kikerültük, mert a hordozóként szolgáló wolfram szenet nem tartalmaz. 60 Az általános esetben thoriumkarbid bevonattal ellátott wolframdrótot előnyösen használhatunk. Ugyancsak előnyösen használhatunk azonban más karbidokat is, mint pl. az elemek periodikus rendszeré- 65 nek második, harmadik és negyedik csoportjába tartozó, jó elektronkibocsátással bíró ismert fémeket, valamint a ritka földek fémjeit is. Ezen esetekben előnyös lehet, ha wolfram helyett hordozóként egy 70 más fémet, pl. földfémet alkalmazunk (pl. platinát). Mint a karbidok hordozóit általában tiszta fémeket alkalmazunk. Megtörténhetik azonban, hogy a felület egy pontján a 75 karbidbevonat akár mechanikai behatás,
