91577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektróda gyanánt szolgáló falbevonatnak előállítására kisütőcsövekben és ezen eljárás szerint előállított egy vagy több elektródával bíró kisütőcső

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91 5 7 7. SZÁM. — YH/j. OSZTÁLY. Eljárás elektróda gyanánt szolgáló falbevonatnak előállítására kisütó'csövekben és ezen eljárás szerint előállított egy vagy több elektródával bíró kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken Eiiiílhoven. A bejelentés napja 1925. évi november hó 9-ike. Hollandiai elsőbbsége 1925. évi március hó 28-ika. Mint ismeretes, úgy a gázzal töltött, mint evakuált csövekben a kisütésre ártalmas alkatrészeknek abszorbeálására magnéziu­mot szokás alkalmazni, mely, ha az elek-5 tródák anyaga gyanánt alkalmaztatik, még a cső gyújtási feszültségének jelentékeny csökkenését is eredményezi. Javaslatba hoz­ták már kisütőcsövekben egy vagy több elektródának legalább részben magnézium-0 ból való előállítását. Ily elektródák azon­ban hátrányokat okoznak. így pl. az ily elektródák tartóssága igen csekély ameny­nyiben igen hamar szétporladoznak, ha az áramsűrűség az elektródafelületen nem 5 igen kicsi. Ezenkívül a szétporladozó mag­nézium a kisütőcsövekben, ha ezek gázzal vannak töltve, nemcsak az ártalmas alkat­részeket, hanem magát a gáztöltést is ab­szorbeálja, úgyhogy a gáznyomás fokoza-0 tosan csökken. A találmány már most az említett hát­rányoktól ment mágnéziumelektródáknak előállítását célozza és különösen gázzal töl­tött, pozitív izzó fényű csöveknél alkal-5 mazható. A találmány szerint a csőben egy vagy több, legnagyobbrészt vagy egészben mag­néziumból álló testet helyezünk el és eze­ket a testeket a cső légtelenítése közben 0 vagy előtt annyira felhevítjük, hogy a mag­nézium elpárolog vagy szétporlódik és ek­kor az áramnak a csőfalon való átvezeté­sére szolgáló egy, vagy több vezeték szom­szédságában és ezekkel vezető összekötte-5 tésben a cső falán lerakódik. A magnéziumtest felhevítése különféle módon eszközölhető. így pl. egy mag­néziumspirálist alkalmazhatunk, melynek végeit két árambevezető dróttal kötjük ösz­sze és melyet galván felhevítéssel gőzösí- 40 tünk. Ennél a módszernél az a hátrány merül fel, hogy a spirális a magnézium egy részének gőzösítése után eltörik, mielőtt még a csőfalon való lerakódás elegendő. Lehet a magnéziumot azáltal is szétporlasz- 45 tani, hogy két, a csőben elektródaként kapcsolt magnéziumtest között kisütést lé­tesítünk. De ez a módszer is nehézségek­kel jár. A réteg ugyanis, képződése köz­ben, már közreműködik a kisütésnél, úgy- 50 hogy a réteg a vékonyabb helyeken galva­nikusan felhevíttetik és elpárolog. Ajánla­tos ezért a magnéziumtesteket egy nagy­frekvenciájú mágneses tér segélyével fel­hevíteni, miáltal lehetővé válik elegendő 55 mennyiségű magnéziumot gőzösíteni és a lerakódást egy jól vezető réteg alakjában egy vagy több áramátvezető vezeték köz­vetlen környezetében koncentrálni. Kitűnt, hogy egy magnéziumrétegnek a 60 csőfalon való létesítésénél, különösen, ha ez a réteg aránylag vékony, ezen rétegnek az áramátvezető drótokkal való kontaktusa nem egészen tökéletes. Ez oknál fogva ajánlatos az áramátve- 65 zető drótokat és a csőfalnak ezek közelé­ben fekvő részét a légtelemtés előtt egy vezetőréteggel bevonni, miáltal a falon le­rakódott magnéziummal jó kontaktus léte­sül. Ily vezetőréteg gyanánt célszerűen gra- 70 phitot alkalmazunk, melyet vízben vagy valamely kötőszerben, mint pl. anilinben készített emulzió alakjában használunk. Az ezen kötőszerek által a csőbe bevitt, a ki­sütésre ártalmas alkatrészeknek egy része 75 a légtelenítés közben kiszívatik, amikor is

Next

/
Oldalképek
Tartalom