91518. lajstromszámú szabadalom • Egy excenteres átfordító kormánymű

Megjelent 1930. évi junixis hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91518. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Egyexcenteres átfordító kormánymű. Clemens Pál gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 7-ike. Erőgépek egyexcenteres átfordító kor­mányműveinél az előremenethez, ill. hátramenethez mindenkor szükséges elő­sietés szögének elérésére az excentertestet 5 a géptengelyen kb. 90°-nyi szöggel kellett elforgatni. Az eddig ismeretes szerkezetek ezen cél elérésére a tengely hosszirányában eltol­ható hüvelyt alkalmaztak rézsútos ékkel 10 és horonnyal (csavarmenettel) kapcsolat­ban, miáltal az excentertestnek a tengely középpontja körül, a kívánt helyzetbe való elfordulása eléretett. A nagy szög­gel, ill. a hosszú körív mentén való elfor-15 gatás azonban aránylag nagy erőfeszítést, vagy pedig a tolóhüvely számára igen hosszú útat igényelt, amihez szükséges elegendő hely ritkán állt rendelkezésre. A jelen találmány lényege már most 20 abban áll, hogy az excentertest forgási pontját a tengely középpontjából amily távol csak lehetséges, kihelyezzük, miáltal kicsiny elősietési szögön, ill. csak rövid köríven kell az el tolatásnak történnie; ezt 25 az eltolatást pedig tolóhüvely és ezen köz­pontosán elrendezett éktestfelületek, vala­mint az excentertestben az utóbbiaknak megfelelően elrendezett ékhoronyfelületek segélyével érjük el. 30 A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak példaképem foganatosítási alakjai vannak feltüntetve, nevezetesen az 1. ábra a találmánybeli újítás lényegé­nek megértésére szolgáló vázlat, a 35 2. és 3. ábrák az egyik foganatosítási alak oldalnézete és hosszmetszete, a 4. ábra egy másik, paralellogramm­alakú felfüggesztéssel bíró foganatosítási alaknak a 2. ábrához hasonló oldal-40 nézete, az 5. ábra további, egyenes vonalú eltola­tással bíró foganatosítási alak felülnézete és a 6. ábra oly foganatosítási alak oldal­nézete, részben metszete, melynél az- ex- 45 centertest eltolatása rudak segélyével tör­ténik. Az 1. ábrabeli vázlat leírásából kivilág­lik az új szerkezetnek az eddigiektől való eltérése, azért bevezetésül ezt. írjuk le. 50 Ezen a vázlaton (F) az erőgép tengelye, (I) ennek középpontja, (C) a forgattyú -csap, (J) ennek középpontja, (G) az ex­center középpontja, (S) az elősietés szöge, (E) a forgattyú forgásirányát előremenet- 55 nél, (H) a forgattyú forgásirányát hátra­menetnél jelzi, (A) az excenter-helyzet előremenetnél, (B) az excenter-helyzet hátramenetnél, (D) az excenter felfüggesz­tési, ill. kilengési pontja, mely példaképen 60 a (K) forgattyún van alkalmazva. Isme­retes, hogy az előremenetnél a hátrame­netre való átfordításnál az, excenternek az (A) helyzetből a (B) helyzetbe kellett hozatnia, vagy fordítva. Ezt az eddigi 65 szerkezeteknél, mint a bevezetésben emlí­tettük, a tengely (I) középpontja körüli elforgatással érték el, tehát az eltolatás az (L) köríven történt és a két állás közti szög a = 180° —2(5, közel 90° volt. 70 A találmány tárgyánál viszont az excen­ter a tengelyenkívüli (D) pontnál van fel­függesztve, mely példaképen a (C) for­gattyúcsap (J) középpontján túl van a forgattyún, tehát lehetőleg kívül fekszik 75 (más megerősítési mód is a találmány ke­retébe tartozik, csakis a tengelyen kívül kell történnie); ezáltal elérjük, hogy a le­írandó (y) szög lényegesen kisebb, mint az (a) szög és az erősebb kihúzással jel- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom