91509. lajstromszámú szabadalom • Zongorajátékot rögzítő kottaírógép

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91509. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Zongorajátékot rögzítő kottaírógép. Dr. Bencze Ákos köztisztviselő Pécs. A bejelentés napja 1925, évi julius hó 7-ike. A bejelentés tárgya zongorajátékot rögzítő kottaírógép, amely tehát a zongorajátékot közvetlenül lekottázza. A találmánynak nagy fontossága van egyfelől 5 meglévő zongorakották lemásolásánál, ami egyszerűen azáltal történhetik, hogy a kérdéses zongorakottát a zongorán lejátszuk. Még sokkal nagyobb fontossága van azonban a találmánynak zeneszerzők és 10 hangszerelők számára, akik a zongora mellett ülve szokták zeneműveiket megszerkeszteni, illetve hangszerelni és eddig igen sok felesleges időt töltöttek a már megköltött zeneművek lekottázásával, sőt 15 gyakran előfordult, hogy éppen a kottaírás lassú volta miatt egyes zenei ötletek ki is estek emiiékezetükből. Mind e hátrányokat kiküszöböli a találmány szerinti írógép, mely bármely zongorára rászerel-20 hető és melynek alkalmazása mellett bármit is játszunk a zongorán, azt a kottaírógép azonnal hűen megörökíti. A találmány szerinti gép által készített kották főképpen azért, hogy a gép lehetőleg egy-25 szerű legyen, némileg eltérnek a rendes kottáktól, de kevés gyakorlattal éppen olyan könnyen olvashatók, mint a rendes kották és minden nehézség nélkül átírhatók a rendes kottaalakra. 80 A rajzon egyik példaképpeni kiviteli alakja látható a találmánynak, melytől i gyakorlatban lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető: 1. ábra a találmány vázlatos távlati ké-35 pét mutatja, a 2. ábra a készüléknek a zongorabillentyűkhöz való kapcsolódási módját szemlélteti, míg a 3—4. ábrán a gép által írt kottákat tüntetik fel. 40 Maga a kottaírógép elsősorban abban különbözik a rendes írógépektől, hogy míg a rendes írógépnél az összes betűkarok azonos helyen ütnek le és a papír minden betű leütése után egy közzel tovább moz- 45 gattatik, addig a találmány szerint az egyes karok párhuzamosan vannak egymás mellett elrendezve, egymás mellé ütnek és a papírnak folytonos egyenletes mozgása van. A karok mindaddig hozzá- 50 nyomódnak a mozgó papírszalaghoz, amíg a zongorabillentyűt lenyomva tartjuk, ami által a karok a papírszalagon hoszszabb-rövidebb vonalakat írnak le, amelyeknek hossza a hang időértékét adja 55 meg, míg a hangmagasságot ugyanúgy, mint a rendes kottánál, a vonalaknak a rendes kottavonalakhoz képest elfoglalt helyzete szabja meg. A 3. ábra szemlélteti a papírszalagnak egy részét, amelyen a 60 folytonos (p) vonalak jelentik a rendes öt kottavonalat, még a pontozottan húzott (s, t) vonalak helyettesítik a kottaírásnál használatos segédvonalakat. A vastagabban behúzott vonalkák jelzik 65 a kottaírógép által meghúzott vonalakat, amelyek jelen példánál egy kromatikus skálát tüntetnek fel. A 4. ábra nagyobb léptékben mutatja a 3. ábra egy részletét. Ebből láthatjuk, hogy pl. 0-Z , „g hang- 70 vonalak az első és második (p) kottavonalon fekszenek, az „f" hangvonalka az első vonalközben fekszik, a „d" hangvonalka pedig az első vonal alatt fekszik. A vonalközben fekvő hangvonalkák pon- 75 tosan a vonalköz közepére esnek. A fe-