91500. lajstromszámú szabadalom • Galván szárazelem

Megjelent 193Q. évi junius hó 16-án. ^ KAGYAR KIRÁLYI jKH&t SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS t 91500. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Galván szárazelem. Elektrotechnische Faforik Schmidt & Co. Berlin. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi október hó 3-ika. A galván szárazelemeknél az áram létesülésénél végbemenő vegyi folyamat a liszt, keményítő vagy efféle által sűrített elektrolyt térfogatmegnövekedését idézi 5 elő, miután az elektrolytben, pl. a szokásos szalmiák-elektrolytben egyrészt szilárd és folyékony reakciótermékek, mint cinksók és víz, másrészt pedig gázok, mint ammóniák és hidrogén, képződnek. 0 Ha a kitáguló elektrolyt számára rendelkezésre álló tér nem elegendő, az elektrolyt a gázkibocsátónyílásokon át kilép vagy pedig, különösen ha hermetice zárt elemekről van szó, a kiöntési masszát fel-5 felé kihajtja vagy a tartányt szétrepeszti. Az e tekintetben javított szerkezeti megoldásoknál, melyeknél a kitáguló elektrolyt számára bizonyos hézagot hagytak meg, ezen hézagot akként rendezték el, 0 hogy a sűrített elektrolyt a depolarizációs massza teljes felső felületére terjeszkedhetett és azt tökéletesen elfedhette. Ezáltal a génkicserélődés majdnem teljesen megakadályoztatott, miután pl- a kép-5 ződő ammóniák a csirízszerű elektrolytrétegen csak kis mértékben vagy egyáltalában nem juthatott át. Ezen jelenség azáltal igazolható, hogy benedvesített curcumapapiros a gázmentesítőberendezés ) fölé hozva többé nem barnul meg. Egyúttal a terhelt elem feszültsége gyorsan csökken, miáltal az elem használhatóságának időtartama természetszerűleg megrövidül. > A találmány értelmében az imént részletezett hátrányokat oly berendezés által küszöböljük ki, amely egyrészt elzárja ugyan a depolarizációs elektróda felső felületét a felemelkedő elektrolyttal szemben, másrészt azonban ezen elektróda és 40 a küllevegő között állandó gázkicserélődést tesz lehetővé. Ezen berendezés üreges, henger- vagy más alakú, alul nyitott vagy más alkalmas módon áttört testből állhat, melyet a szénsarkot körülvevő de- 45 polarizációs massza felső részére szorítunk vagy más módon erősítünk. Ezen test már a depolarizációs elektróda előállításánál ezzel fixen összeköthető. A kitágulása folytán felemelkedő elektrolytot 50 ekkor ezen ráhelyezett test külső fala és a cinkcsésze közötti, kellően méretezett tér veszi fel, a test belső tere pedig a gázkeringést teszi lehetővé. A találmány céljait természetesen több ilyen üreges test 55 alkalmazása által is megvalósíthatjuk, melyek kiképzése, elrendezése és méretezése tekintetében az egyes testre vonatkozólag imént megadottak érvényesek. A találmány tárgyánál lehetővétett gáz- 60 kicserőlédest a küllevegővel még növeljük azáltal, hogy a kiöntési masszába két vagy esetleg több különböző hosszúságii szellőztetési csövecskét illesztünk be. Ezek akként méretezendők, hogy a rövidebb 65 csövek közvetlenül a kiöntési massza alatt végződjenek, a többiek pedig közel a depolarizációs massza szabad felületéig érjenek. Ezáltal, amint ezt a tapasztalat igazolja, gázkeringést létesítünk, ameny- 70 nyiiben a hosszú csövecskéken át levegő szivatik be, mely a depolarizációs massza felületére jut, miáltal ennek depolarizációs hatását fokozzuk, míg az ammóniák különösen a rövid csöveken távozik, amint 75 ezt a rövid csövek torkolata fölé helyezett cureumapapiros barnulása igazolja.