91492. lajstromszámú szabadalom • Galván-elem

Megjelent 193Q. évi junius hó 16-án. ^ MAGYAR KIRÁLYI jMBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91492. SZÁM. — VLL/I. OSZTÁLY. Galván- elem. Széki Ákos kir. járásbirósági igazgató Debrecen. A bejelentés napja 1925. évi április hó 20-ika. A találmány tárgya oly galvánelem, amely az eddigi ú. n. szárazelemek (zárt elemek) helyettesítésére van szánva és amely amazoknál gazdaságosabb és meg-5 bízhatóbb üzemű, valamint hosszabb élettartamú, amennyiben a szerkezeti anyagok tökéletesebb kihasználását teszi lehetővé. Ezt a célt egyrészt azáltal érjük el, 10 hogy a felhasználódé vegyianyagok önműködő pótlásáról történt gondoskodás és másrészt, hogy a belső alkatrészeknek legcélszerűbb elrendezése mellett azok, esetleg szükséges kicserélés vagy kiegé-15 szítés céljából, könnyen hozzáférhetővé vannak téve és ennek megfelelően az elem könnyen oldhatóan van lezárva. Az ezideig forgalomban lévő szárazelemek ugyanis tudvalevőleg igen rövid 20 élettartamúak amellett, hogy az elektródók anyagai csak igen csekély mértékben használtatnak fel és ennélfogva a lehető leggazdaságtalanabbak. Ez többféle okra vezetendő vissza. Egyrészt hely- és 25 súlymegtakarítás céljából a legminimálisabb mennyiségű elektrolytet alkalmazták, s ez is, mivel konzistens alakban alkalmazták, elenyésző csekély víztartalommal bírt, ami jó lezárás mellett is ha-50 marosan kiszárad. Másrészt ezen csekély mennyiségű elektrolyt természetszerűen a hatékony sókból is igen keveset tartalmazott, úgyhogy e sók nagyon rövid idő alatt felhasználódtak, míg ellenben az 15 elektródák anyagai alig használódtak fel s így nem szolgáltatták a bennük rejlő energiát, tehát legnagyobb részben kárbavesztek, holott teljes felhasználódásuk esetén a vegyi elváltozásuk folytán még 0 nagymennyiségű elektromosáramot termelhettek volna. Amellett ezek az elemek szétszedhetők nem voltak, illetőleg újravaló összállításuk oly körülményes volt, hogy az csak megfelelő üzemű berendezés keretében volt foganatosítható. Tehát ezek 45 az elemek a hozzá felhasznált szerkezeti anyagok áram-egyenértékének csak igen kis százalékát szolgáltatták, s ennélfogva évről-évre igen jelentékeny anyagérték semmisül meg, ami különösen szembe- 50 ötlik, ha tekintetbe vesszük, hogy az eddigi szárazelemeknek igen nagy százaléka már raktározás közben válik hasznavehetetlenné, tehát mielőtt még a fogyasztóhoz eljutott volna. 55 Ezeket a hátrányokat felismerve, bejelentő már most oly szárazelemet szerkesztett, amely nemcsak lehetővé teszi nagyobb mennyiségű elektrolytnak az elhelyezését, hanem az abban felhasználódó 60 sok pótlását is biztosítja és mindezen felül lehetővé teszi a belső alkatrészek szükségszerinti pótlását, kiegészítését, vagyis az elem teljes rekonstruálását anélkül, hogy ehhez különleges berendezésre volna 65 szükség, vagy hogy az elem tartálya megrongáltatnék. Ezt lényegileg azáltal érjük el, hogy a belső elektródát üreges tartályként képezzük ki, amely aránylag nagyobb meny- 70 nyiségű elektrolyt befogadására alkalmas, s a diafragmát, szükség szerint, lehetőleg vékony számba jövő értékkel nem bíró anyagból állítjuk elő, ezáltal az ellenállást is csökkentve; ugyan e célból az elektró- 75 dákat lehetőleg közel egymáshoz rendezzük el ós minél nagyobb felülettel képezzük ki, s végül a belső elektróda üregét és a külső teret külön-külön zárjuk el könnyen oldható zárószerkezettel, pl. parafadugó- 80