91465. lajstromszámú szabadalom • Keményitett öntöttvas

Megjelent 193Q. évi jttnivis hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91465. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Keményített öntöttvas. Heinrieh Lanz cég- Mannheim, mint a L. & Co. Steinmüller cég- (Gummersbach) jogutód ja. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi november hó 10-ike. A keményítési folyamat acélban tudva­levőleg olymódon megy végbe, hogy az acélnak eredetileg a fokozatos lehűlésnél képződő struktúra alkatrészei, nevezete-5 sen a perlit és a ferrit körülbelül 700°-ra való hevítésnél (a vasikarbonuimdiagram al pontja) újból a szilárd oldatba men­nek át és azután hirtelen lehűtésnél ezen oldat vegyi összetételében maradnak meg, 10 vagyis martensitet képeznek, mely kemé­nyebb, mint a ferrit ós a perlit. Mint­hogy a perlit és ferrit az acélban finom szemcsés elosztásban vannak jelen, a ke­ményítősnél a keménységnek viszonylag 15 nagy egyenletessége adódik, mely annál nagyobb, minél több perlitet tartalma­zott eredetileg az egész struktúra. Az egyenletes keményítős lehetősége tekintetében a legkedvezőbb tehát az 20 eutektoidikus acél, melynek egész struk­túrája kizárólag perlitikus. Az önötöttvasban az acéllal szemben a következő lényeges struktúranemek lel­hetők fel: cementit, perlit ferrit, grafit és 25 a foszfor- kén- és mangántartalom sze­rint foszfideutektikum és mangánszulfid. A cementit körülbelül 6.6%, a perlit körül­belül 0.9% és a ferrit körülbelül 0.05% C-t tartalmaz. Az öntöttvasban az egyes 80 strukturális alkatrészek sokkal egyenet­lenebbül és durvábban vannak elosztva, mint az acéliban. A grafiterek mellett szé­les felületben a ferrit fekszik, mellyel perlitszemcsék szomszédosak, míg a test 35 külső felületén a cementit van túlsúlyban. A struktúrában továbbá a foszfor, kén és mangán jelenléte szerint komplexumok alakjában a foszfideutektikum és a man­gánszulfid vannak beágyazva. Ha az ilyen öntöttvasat úgy keményítünk, aho- 40 gyan ez acélnál szokásos, akkor itt is az al ponton a perlit és a ferrit a martensit­alakba mennek át, de nyilvánvaló, hogy ily módon semmi körülmények között sem érhetünk el csak megközelítően is 45 egyenletes keményítőst, egészen elte­kintve attól, hogy az egyenlőtlenül el­osztott, részben vastag erek, részben fész­kek alakjában kiválasztott grafit egy­általában nem keményíthető és így a 50 munkadarab keményítését annál is in­kább hátráltatja, minél egyenetlenül és durvábban van elosztva és minél inkább szakítja meg az anyag összefüggését. Ez az oka annak, hogy az öntöttvassal 55 eddig végzett számos keményítési kísérlet ki nem elégítő eredménnyel járt. A feltalálóknak sikerült az úgynevezett perlitöntési eljárással olyan öntöttvasat előállítani, mely lényegében az eutektoidi- 60 kus grafit perlitstruktúrájával rendelke­zik és emellett grafitot csak csekély mennyiségben és finom, egyenletes elosz­tásban tartalmaz. Ezen új öntöttvassal a keményítési kí- 65 sérleteket újra megkezdtük és azok ahhoz az eredményhez vezettek, hogy annyira egyenletes keménységet sikerült elérni, hogy ezen vasból esztergapadok, gyalu­gépek és marógépek számára való vésőket 70 és vágószerszámokat készíthettünk és sikeresen használhattunk. Ennek magyarázata a bevezetésben fog­laltakból minden további nélkül kiadó­dik. Oly elegyből, mely csekély mennyi- 75 ségben tartalmazott szenet, szilíciumot, ként, mangánt és foszfort, nevezetesen melynek tartalma 2.9% C, 0.8% Si,

Next

/
Oldalképek
Tartalom