91431. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúhajtószerkezet, különösen nyers olajjal táplált égési mótorokhoz

Megjelent 1930 . évi ju nius hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91431. SZÁM. — Vd 2. OSZTÁLY. Szivattyúhajtószerkezet, különösen nyersolajjal táplált égési mótorokhoz. Kövér Zoltán g-épész Tiszalök. A bejelentés napja 1924. évi május hó 28-ika. Ismeretesek oly nyersolajmótorok, p. o. a Bolinder-rendszerű motorok, amelyek­nél az olajat a mótorhengerbe szállító szivattyú szabályozószerkezete akként van 5 kiképezve, hogy a fordulatszámnak egy megengedhető határ fölé való emelkedése­kor a szivattyú nem szállít olajat és így mindaddig, míg a fordulatszám a jelzett határ alá nem süllyed, az energiabevezetés 10 szünetel. E feladatot akként oldották meg, hogy az olajszivattyú dugattyúrúdjára egy e rúdtól függetlenül ágyazott lengő szerv lökésszerűen hat és a lengő szerv akként van elrendezve, hogy a gép nagy 15 fordulatszámainál oly nagymértékű kilen­géseket végez, amelyek a dugattyúrúddal való ütközés körzetéből kivonják, úgyhogy ekkor a szivattyú olajat nem szállít. Ezen ismeretes szerkezeteknél a lengő 20 és a dugattyúrúddal kapcsolt ütköző­szervek alaki kiképzésük következtében gyorsan kopnak, gyakran javítandók, ille­tőleg cserélendők; további hátránya a szerkezetnek, hogy a szabályozás nehéz-25 kes. A jelen találmány tárgyát egyrészt az ütközőfejek tökéletesebb kiképzése, más­részt a lengő fej vezetésére szolgáló és a szabályozás lehetőségét elősegítő szerke-30 zet képezi. A találmány tárgyának egy példakénti kiviteli alakját az eddig használatos szer­kezettel együtt a mellékelt rajz 1. és 2. ábrái mutatják. 85 Az 1. ábra egy Bolinder-rendszerű mótor nyersolajszivattyújának elrendezését váz­latosan mutatja; (1) a nyersolajszivattyú hengere, (2) a dugattyúrúd, amelyet a (3) spirálrúgó állandóan a (4) nyíl irányában ható erővel terhel. (5) a (2) dugattyúrúd- 40 dal tetszőleges módon kapcsolt ütközőfej, amelyre a (6) csap körül ágyazott (7) vil­lás emeltyű (8) csapjában elrendezett (9) hüvelybe szerelt (10) második ütközőfej hat. Mindkét (5) és (10) ütközőfej kiese- 45 rélhető és a (10) fej a felvett esetben a (11) csavar segélyével állítható. A (7) vil­lás emeltyű mozgását a (12) csaphoz kap­csolt mozgó szervtől p. o. csuklóriid, stb. nyeri és felső (8) végében a (9) hüvely is- 50 mert módon akként van ágyazva, hogy a (10) fej a rajz síkjában lengő mozgást vé­gézhet. A (10) fej vezetésére a (13) asztal szolgál, melynek felső (14) vízszintes ré­szében (15) lejtős felülete a közbeiktatott 55 (16) meredekfalú töréssel a (10) fej (17) peremének vezetésére szolgál. A (13) asz­tal a (18) konzolban, p. o. fecskefarkveze­tékben a (19) átmenő csavarorsó segélyé­vel jobb-, vagy baloldali irányban elállít- 60 ható, amely célból a (19) orsó (20) állító­fejjel és (21, 22) rögzítő anyákkal van el­látva. A 2. ábra az ütközőfejek eddig haszná­latos kiképzését mutatja. A két (23, 24) 65 fej lényegileg két egymáshoz képest 180° körül elforgatott ékalakú test, amelyek homlokoldalukon egy-egy (25, 26) ütköző­lappal és (27, 28) éllel vannak kiképezve. Hátránya e szerkezetnek, hogy a (25, 26) 70 iitközőlapok élei gyorsan kopnak, gyakori köszörülésre és utánállításra szorulnak. Mivel pedig ezen ismert kivitelnél a (29) asztal nem állítható, a szerkezet kezelése nehézkes. 75 A találmány értelmében az (5) ütköző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom