91408. lajstromszámú szabadalom • Berendezés stereoscopikus hatást keltő mozgóképekben egyetlen filmszalag segélyével valő előállítására

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI JeBbE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91408. SZÁM. — lX/h. OSZTÁLY. Berendezés stereoskopikus hatást keltő mozgóképeknek egyetlen filmszalag segélyével való előállítására. Carchereux Ántoine Frédéric Paul mérnök Marseille (Franciország-). A bejelentés napja 1924. évi október hó 2-ika. Franciaországi elsőbbsége 1923. évi november hó 23-ika. A találmány oly eszközökre vonatkozik, melyek segélyével mozgóképek vetítésénél egyetlen filmszalag útján stereoskopikus hatást érhetünk el, anélkül, hogy 5 ehhez a vetítőkészüléket át kellene alakítani, vagy bármiképpen meg kellene változtatni. Stereoskopikus mozgóképek létesítésére már több javaslat történt, de ezek egyike 10 sem vezetett teljesen kielégítő eredményhez. Minden kísérlet, mely a javaslatba hozott eszközök kipróbálására végeztetett, annak szem előtt tartásával történt, hogy 15 a főfeltételt a filmszalag kezelésének és vetítésének egyszerűsége képezi. Ennek figyelembe vételével a találmány leglényegesebb jelllemzője abban áll, hogy a filmszalag egymásra következő képeinek 20 feltétele váltakozva a nézőpont oly eltolásával történik, mely a két szem közötti távolságnak felel meg, ahol is két-két egymásra következő kép felváltva a jobb, illetve a bal szemben megjelenő képnek 25 felel meg. Ezen képek nem helyezhetők egymásra, hanem váltakozva, komplementer-színekkel festetnek meg: nevezetesen az egyik zöldre, a másik pedig vörösre és minden 30 néző a képet oly szemüvegen át nézi, melynek egyik üvege zöld, a másik pedig vörös. A filmszalag nagy mozgási sebessége folytán a néző fizikailag azt a benyomást kapja, mint hogyha a váltakozó ké-35 pek egymást szemének recehártyáján fednék, a fentemlített szemüvegen át | i . I i nézve, a szembe kromatikusán szűrt fény jut és a stereoskopikus hatás maximuma éretik el. A néző szempontjából az objektívek (a 40 jelen esetben tehát a szemek) mértani tengelyének konvergenciapontjának a vetítőernyőre, a látvonalak keresztezési pontjainak pedig oly síkok részére, melyek a konvergenciapont előtt fekszenek, 45 az ernyő elé, oly síkok részére pedig, melyek a konvergenciapont mögött vannak, az ernyő mögé kell esnie. A találmány megvalósításának példájaként megemlítjük, hogy a felvételhez 50 pl. a következő eszközök alkalmasak: 1. Egy periskop, mely két prizmából, vagy tükörből áll, melyek egymástól kellő távolságban vannak és melyek egyike a felvevőkészülék tárgylencséjé- 55 vei közös tengelyben van elrendezve. A periskop a tárgylencse előtt folytonosan forog és lehetővé teszi, hogy a nézőpontok vízszintes értelemben átmérőirányban legyenek megválaszthatok. 60 2. Két egymás felett elrendezett tárgylencse, melyeknek tengelytávolsága egyegy filmkép magasságával egyenlő. Mindegyik tárgylencse előtt egy-egy periskop van elrendezve; ezek mindegyike két-két 65 prizmából vagy tükörből áll, melyek egyike a megfelelő tárgylencse tengelyében van elrendezve, míg a két kívül fekvő prizma, vagy tükör közös vízszintesben van. Az egész szerkezet helytálló. 70 A felvevőkészülék egyszerre két képet vesz fel, melyek egymás felett fekszenek