91403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek vagy fémötvözeteknek forgó kemencékben való előállítására
Megjelent 1930. évi junius lió lfi-án. MAGYAR KIRÁLYI JOgSK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91403. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás fémeknek vagy fémötvözeteknek forgó kemencében való előállítására. Basset Lucián Pál mérnök Páris. A bejelentés napja 1925. évi május hó 29-ike. Franciaországi elsőbbsége 1924. évi június hó 2-ika. Jelen találmány tárgya kohászati eljárás temeknek, fémötvözeteknek, főképpen vasnak egyszerű és gazdaságos módon forgókemencében való előállítása. 5 Az eljárás lényege abban áll, hogy ércet és érc redukálására szükséges szenet s ha szükséges, a megömlesztéshez szükséges vegyszereket egy állandóan üzemben tartott forgókemencében keverünk össze 10 és azt egyetlen egy tüzelés által hevítjük, mely tüzelés poralakú szén elégetése által oly módon végeztetik, hogy ezen egyetlen egy tűztér által a kemencében két egymásután fekvő elégetési zóna képeztetik, 15 melyek közül: 1. az első zóna a kemence ömlesztési zónájának felel meg és melyben a szén szénsav alakjában ég el, 2. a második zóna pedig a redukáló zó-20 nának felel meg, melyben az első zónában képződött szénsav a lángban lebegő szén hatása alatt szénoxiddá alakul át. E két különböző égetési zónát a két következő jellemző kombináció segélyével 25 kapjuk: a) A por alakú szén és levegő aránya olyképp van megállapítva, hogy a szén elégetése főképpen szénoxidot eredményez; a gyakorlati arányszám 6.5 m3 levegő 1 30 kg. szénhez. b) A szén oly finoman van porítva, hogy az első zónában ezen szénnek szénsavvá való elégetésének időtartama elég hosszú ahhoz, hogy ezen szénelégetés maximális 35 termikus hatását kihasználhassuk és hogy a második zónában a fölös szén, mely az első zónában nem égett el, szénoxiddá redukálja az első zónából származó szénsavat. Az elégetés első szakasza (szenes elége- 40 tés) szükség szerint hosszú időtartamú lehet, míg a második szakasz (szénsavas elégetés), többé-kevésbbé gyorsan végrehajtható aszerint, amint a szén többé vagy kevésbbé finoman van őrölve. A szénnek 45 őrlési finomsága akkor megfelelő, ha a szénpornak 98—99%-a oly szitán szitálható át, melynek négyzetcentiméter felületén 4900 szem foglal helyet. Ha a levegő előzőleg fel van melegítve, akkor a szén 50 finomsági foka csekélyebb lehet. A láng hossza nemcsak a szén finomsági fokától, hanem az adagolás sebességétől is függ. A kemence légkörében annál több széiioxidnak kell lennie és az elégetés első 55 szakaszának annál rövidebbnek kell lennie. minél könnyebben oxidálhatók a termelendő fémek vagy ötvözetek. E feltételek minden esetben határozott függvényei annak a fémaránynak, amelyet a salak- 60 ban még meghagyunk és amely arányszám az elégési gázokban levő szénoxid arányszámának növelésével csökkenthető. A találmány tárgya szerinti eljárás példaképpeni kiviteli módja a közvetlen 65 acélgyártásnál a következő: Egy forgókemence, melynek tengelye bizonyos hajlással bír (kb. 5°), felső részén vasérccel, ha szükséges, megömlesztő vegyszerekkel és az érc redukálásához szük- 70 séges szénnel megszakítás nélkül tápláltatiik. A kemence forgása folytán a keverék mozgásba jön és mindinkább közeledik a kemence másik végén belövelt lánghoz, mely láng poralakú szén elégetése ál- 75 tal a fent leírt feltételeknek megfelelően állíttatik elő. Mint előzőleg leírtuk, az ezen láng által a kemence belsejében képzett tűztér két
