91379. lajstromszámú szabadalom • Javítás az izzólámpa- vákuum előállításában

Megjelent 193Q. évi június hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI l^M SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 91379. SZÁM. — Yll/h. OSZTÁLY. Javítás az izzólámpa-vákuum előállításában. Egyesült Izzólámpa és Villamossági ll.-T. Űjpest. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 7-ike. Ismeretes, hogy léghijjas villamos izzólámpák előállításánál a szivattyúzás nem ad kellő fokú vákuumot, amennyiben ez csak az ú. n. «előégetést» bevezető első 5 bekapcsolásnál áll elő. Mikor ugyanis, a már kb. 0.001 mm-nyire kiszivattyúzott lámpát, a feszültséget fokozatosan emelve, először kapcsoljuk áramkörbe, akkor, még mielőtt a lámpa használati feszültségét el-10 értük volna, a lámpa belsejét kitöltő, rövid ideig tartó fényjelenség kísérletében erős ionizációs áram halad a lámpa egész légüres terén át, miközben a még jelenlévő gázok, valamint a lámpa alkatrészek-15 bői felszabaduló gázmennyiségek majdmajdnem tökéletesen eltűnnek, látszólag azáltal, hogy a ballon falán abszorbeáltainak. Hogy a szükséges vákuumot, melynek 20 a lámpa használata közben sem szabad romlania, megkapjuk, a maradék gázoknak erre az erős ionizációjára fel létlen szükség van; ezzel a folyamattal azonban az izzószál átégésének veszedelme jár együtt. 25 Ez a veszély azáltal áll elő, hogy az izzószál negatív végén emittált thermiónok a pozitív pólusra, illetve a pozitív izzószálvégre csapódnak és ezen alkatrészeket igen magas hőmérsékletre hevítik. Ez a hőmér-80 sék könnyen elérheti az izzószálon az olvadási hőfokot is, miáltal az izzószál elolvad, átég és a lámpa tönkremegy. Ennek az átégési veszélynek elkerülésére már eddig is ajánlottak különböző lámpa-85 szerkezeteket. Ezeknek közös ismertető jelük az, hogy megfelelően elrendezett védőszerkezettel látják el az elektródákat, mely az izzószálat thermiónok ütközésétől megóvja, és pedig azáltal, hogy a pozitív pólus irányába igyekvő elek trónok útjába 40 esvén, azokat magához vonzza. Jelen találmány szerint ezt a veszedelmet igen egyszerű módon kerüljük el, anélkül, hogy a lámpa szerkezetén bármit is változtatnánk, azáltal, hogy a lámpát az 45 előégetés első fázisában, amíg a jellemző kék fényjelenség kíséretében fellépő ionizációs áram le nem folyt, mágneses tér behatásának vetjük alá. Ismeretes, hogy a mágneses behatástól 50 mentes térben egyenesvonalú pályán mozgó elektront a mágneses mező pályájából kitéríti, mely utóbbinak alakja ez esetben az erővonalak körül futó csavarvonal leáz. Ennek következtében valamely kisülésnek 55 a mágneses erővonalakra merőleges kiterjedése a mágnes behatására lényegesen csökken. így pl. ismeretes, hogy Braxunféle csőben a katódsugárkévét ezen sugarakkal párhuzamos erővonalú, erős mág- 60 neses tér alkalmazásával egészen szűk átmérőjűre lehet tömöríteni. Ebből az ismert jelenségből kiindulva, kísérletileg megállapítottuk, hogy mágneses tér alkalmazása által az elégetésnél 65 fellépő ionizációs áramokat lényegesen befolyásolhatjuk és pedig oly módon, hogy a kisülés, amely egyébként a lámpa beiterét teljesen kitölti, szűk, hengeralakú, hosszirányával az erővonalakkal párhuza- 70 mos térre — ú. n. erőcsőre — szorul össze. Ha a mágneses mezőt, illetve erővonalait a lámpa tengelyéhez, s így az egyenes vonalú izzószálszakaszok irányához is párhuzamosan alkalmazzuk, akkor a kisülést 75 a negatív izzószálvéget körülvevő hengeralakú térben elhatároljuk. Minthogy pedig ez a tér nem ér el a pozitív izzószálvég-